Tartalomjegyzék
Bevezetés
1. Lineáris regresszió-analízis
1.1 Bevezetés
1.2 Egyszerű lineáris regresszió
1.2.1 Milyen mértékű elégedettséget von maga után a fizetésemelés?
1.2.2 Szisztematikus kapcsolat változók között
1.2.3 Lineáris (egyenes) kapcsolat jellemzése
1.2.4. A lineáris regressziós modell
1.2.5 Mire használhatjuk ezt a módszert?
1.2.6 Négyzetes korrelációs együttható
1.2.7 A regressziós együtthatók vizsgálata
1.3 Többszörös lineáris regresszió
1.3.1 Multikollinearitás
1.3.2 A regressziós együtthatók és parciális korreláció
1.3.3 Sztenderdizált regressziós együtthatók
1.3.4 A becslés sztenderd hibája
1.3.5 Többszörös determinációs együttható
1.3.6 A modell érvényességének tesztelése: az F-statisztika
1.3.7 Modellek összehasonlításának vizsgálata
1.4 Regresszió-számítás kategorikus független változóval
1.5 Szegmentált regresszió-számítás
1.6 Példák
1.6.1 probléma. Befolyásolja-e a munkahellyel való elégedettséget a fizetés nagysága és az életkor?
1.6.2 probléma. Befolyásolja-e a kalandvágy a hivatásos katonai szolgálatnál eltöltött időt?
1.6.3 probléma. A férfiak vagy a nők elégedettebbek a munkahelyükkel?
1.6.4 probléma. Hogyan alakul a betanított munkások teljesítménye a munka megismerésétől kezdődően az idő előre haladtával?
1.7 Mellékletek
1.7.1 melléklet. Legkisebb négyzetek elvén alapuló lineáris regresszió
1.7.2 melléklet. Egyszerű lineáris regresszió (formális levezetés)
1.7.3 melléklet. A korrelációs együttható és a regressziós együttható kapcsolata
1.7.4 melléklet. Modellek összehasonlításának hipotézistesztelése
1.7.5 melléklet. Az 1.6.2 probléma adatai
2. Főkomponens-analízis
2.1 Bevezetés
2.2 Mik is azok a főkomponensek?
2.3 A főkomponens-analízis menete
2.3.1 A főkomponens-analízis nyers adatai, a változók sztenderdizálása
2.3.2 A korrelációs és a kovariancia mátrix kiszámítása
2.3.3 Sajátértékek és sajátvektorok kiszámítása
2.3.4 Főkomponensek számának meghatározása
2.4 Skálák megbízhatóságának vizsgálata
2.4.1 Cronbach-alfa
2.4.2 Theta
2.5 Példák
2.5.1 Probléma: Létezik a reál tárgyak iránti fogékonyság?
2.5.2 Probléma: Egy kérdőív szerkesztésének problémái
2.5.3 Probléma: Mi is az a munkahelyi tolerancia?
2.5.4 Probléma: Egy elégedettségvizsgálat tanulságai
2.6 Mellékletek
2.6.1 melléklet: 2.22. R-eredmény
2.6.2 melléklet: 2.32. R-eredmény
2.6.3 melléklet: 2.42. R-eredmény
3. Faktoranalízis
3.1 Bevezetés
3.2 Vonás- és állapot-szorongás
3.3 A faktoranalízis modellje
3.3.1 A "köznapi" modell
3.3.2 Matematikai modell
3.4 A
faktoranalízis menete
3.4.1 Faktorsúlyok kiszámítása
3.4.2 Faktor-rotáció
3.4.3 A faktorértékek kiszámítása
3.5. A faktoranalízis és a főkomponens-analízis összevetése
3.6 A
faktoranalízis felhasználási köre
3.7 Példák
3.7.1 Probléma: Valóban szétválasztható a reál és a humán tárgyakhoz szükséges tudás?
3.7.2 Probléma: Toleranciavizsgálat egy másik aspektusból
3.7.3 Probléma: A Big Five személyiségvizsgáló eljárás faktoranalízise
3.7.4 Probléma: Milyen dimenziói vannak a kockázatvállalásnak és változik-e a korral a kockázatvállalás?
3.8 Mellékletek
3.8.1 melléklet: A 3.18. R-eredmény
3.8.2 melléklet: A 3.20. R-eredmény
3.8.3 melléklet: A 3.26. R-eredmény
3.8.4 melléklet: A 3.31. R-eredmény
4. Diszkriminancia-analízis
4.1 Bevezetés
4.2 Szalagmunkások vizsgálata
4.3 A
diszkriminancia-analízis felhasználási köre
4.4 A
csoportok szétválasztásának problémája
4.5 Kanonikus diszkriminancia függvények
4.6 Egy teljes körű példa: szalagmunkások vizsgálatának folytatása
4.7 Példák
4.7.1 probléma: Kikből lesznek a balesetezők?
4.7.2 Probléma: A szülés utáni depresszió vizsgálata
4.7.3 Probléma: Pszichoszomatikus megbetegedésekre hajlamosító tényezők
4.7.4 Probléma: Kik vásárolnak gyakran bio termékeket?
4.8 Mellékletek
4.8.1 melléklet: A Mahalanobis-féle távolság
4.8.2 melléklet: A kanonikus diszkriminancia függvény együtthatóinak meghatározása
4.8.3 melléklet: A Wilks-féle lambda
4.8.4 melléklet: A 4.11. R-eredmény
4.8.5 melléklet: A 4.16. R-eredmény
4.8.6 melléklet: A 4.21. R-eredmény
4.8.7 melléklet: A 4.26. R-eredmény
5.
Klaszteranalízis
5.1 Bevezetés
5.2 Mire jó a klaszteranalízis?
5.3 A klaszteranalízis típusai
5.3.1 Hierarchikus eljárások
5.3.1.1 Egyszerű lánc, avagy a legközelebbi szomszéd elve
5.3.1.2 Teljes lánc, avagy a legtávolabbi szomszéd elve
5.3.1.3 Egyéb hierarchikus eljárások
5.3.2 K-középpontú klaszteranalízis
5.4 Döntés a klaszterek számáról
5.5 Távolságmérő eljárások
5.6 Példák
5.6.1 probléma: Csokoládémárkák vizsgálata
5.6.2 probléma: Vásárlói attitűdök vizsgálata
5.6.3 probléma: Étteremlátogatással kapcsolatos attitűdök vizsgálata
5.6.4 probléma: Vállalatok vizsgálata
5.6.5 probléma: Nemzetekkel kapcsolatos sztereotípiák vizsgálata klaszteranalízissel válaszadó által megadott távolságmátrixok alapján
6. Többdimenziós skálázás
6.1 Bevezetés
6.2 A
többdimenziós skálázás alapjai
6.3 A
többdimenziós skálázás menete
6.3.1 A távolságmátrix előállítása
6.3.2 A távolságadatok geometrikus reprezentációja
6.3.3 A kapott konfiguráció értékelése
6.3.3.1 A Stress-érték
6.3.3.2 A Shepard-diagram
6.3.3.3 Az RSQ
6.3.3.4 A fi-érték
6.3.3.5 A mü-érték
6.3.4 A többdimenziós skálázás lépéseinek összefoglalása
6.4. Hasonlósági értékek távolsággá transzformálása
6.5 Példák
6.5.1 probléma: Üdítőitalok vizsgálata
6.5.2 probléma: Autómárkák hasonlóságának vizsgálata
6.5.3 probléma: Vállalatok vizsgálata
6.5.4 probléma: Többdimenziós skálázás összevetése a klaszteranalízis és a faktoranalízis eredményeivel
6.6 Mellékletek
6.6.1 melléklet: Eloszlások közötti különbségek meghatározása vizsgálata
Münnich Á., Nagy Á., Abari K. (2006).
Többváltozós statisztika pszichológus hallgatók számára
. v1.1.