mvst

1.7.4 melléklet. Modellek összehasonlításának hipotézistesztelése

Ha L(b,σ|y) egy valószínűségi függvény, akkor a valószínűségi-arány statisztika a következőképpen alakul (1.60. egyenlet):

max⁡ b∈t L(b,σ|y) max⁡ b∈k L(b,σ|y)       (1.60. egyenlet)

Ha ez az arány túl nagy, akkor a null-hipotézist elvetjük, és az alternatív hipotézist fogadjuk el. Ha a részszámításokat elvégezzük, akkor a következő eredményre jutunk:

L( b ⌢ , σ ⌢ | y)∝ σ ⌢ −n

amiből az következik, hogy elutasítjuk a null-hipotézist, ha

σ ⌢ k 2 σ ⌢ t 2 > egy konstans

Ez pedig ekvivalens azzal, hogy

R k 2 R t 2 > egy konstans

(konstansok nem egyenlők egymással) vagy

R k 2 R t 2 -1 > egy konstans-1

átrendezve

R k 2 − R t 2 R t 2 > egy konstans

Hátravan még ezen statisztika null-eloszlásának vizsgálata.

Tegyük fel, hogy a t-modellnek q dimenziója (paramétere), a k-nak pedig p. Cochran tétele szerint ha a null-hipotézis (k-modell) igaz, akkor

R k 2 − R t 2 q−p ~ σ 2 χ q−p 2      ...    R t 2 n−q ~ σ 2 χ n−q 2       (1.61. egyenlet)

Ez a két mennyiség független egymástól. Így

F= ( R k 2 − R t 2 )/(q−p) R t 2 /(n−q) ~ F q−p,n−q       (1.62. egyenlet)

Így elutasítjuk a null-hipotézist, ha   F> F q−p,n−q (α) . A modell szabadsági foka (általában) a megfigyelések száma mínusz a paraméterek száma, így ezt a tesztstatisztikát felírhatjuk úgy, hogy

F= ( R k 2 − R t 2 )/(d f k −d f t ) R t 2 /d f t       (1.63. egyenlet)

ahol df t =n - q   és df k =n - p . Ezt a tesztet igen széles körben használják regresszió-analízisben és variancia-analízisben.

   
 
Münnich Á., Nagy Á., Abari K. (2006). Többváltozós statisztika pszichológus hallgatók számára. v1.1.