4.7.3 probléma: Pszichoszomatikus megbetegedésekre hajlamosító tényezők
A pszichoszomatikus megbetegedések, ahogy a neve is utal rá, olyan testi tünetekkel járó betegségek gyűjtőneve, melyek eredete lelki tényezőkre vezethető vissza (például feszültség, stressz, szorongás és nem megfelelő megküzdési stratégia). Ilyen betegség lehet például a magas vérnyomás, migrén, gyomorfekély stb.
A harmadik példában a pszichoszomatikus megbetegedéseket vizsgáljuk a diszkriminancia-analízis segítségével. A 4.21. R-forráskóddal lehet a kapcsolódó adatbázist előhívni, amely a 4.8.6 mellékletben található.
d<-read.csv("c:/adat/pszichoszomatika.csv")
|
|
4.21. R-forráskód
|
Az adatbázisban most a pszichoszomatika változó 0 kódja jelenti azt, hogy valamilyen pszichoszomatikus megbetegedése van a személynek, míg az 1 kód azt jelzi, hogy egészséges a személy. A változók közt szerepel a személyt ért stressz mértéke („stressz”), a szorongási szintje („szorongás”) és a megküzdési stratégiáinak hatékonysága („coping”).
DA<-manova(cbind(stressz,szorongas,coping)~pszichoszomatika, data=d)
DA<-summary(DA, test="Wilks")
print(DA, digits=3)
|
|
4.22. R-forráskód
|
A diszkriminancia-analízisben az első lépésében megvizsgáljuk, vajon valóban szét lehet-e választani a pszichoszomatikusok és a nem pszichoszomatikusok csoportját az adott változók alapján. Ehhez a Wilks-lambda tesztet használjuk a többváltozós variancia-analízis keretein belül (4.22. R-forráskód).
A 4.22 R-eredmény tesztstatisztikájának szignifikanciaszintje azt mutatja, hogy a csoportok közötti különbségek szignifikánsak, vagyis valóban van különbség a két csoport között az adott változókat vizsgálva.
Df Wilks approx F num Df den Df Pr(>F)
pszichoszomatika 1 0.3797 17.4229 3 32 6.92e-07 ***
Residuals 34
---
Signif. codes: 0 '***' 0.001 '**' 0.01 '*' 0.05 '.' 0.1 ' ' 1
|
|
4.22. R-eredmény.
|
A 4.23. R-forráskóddal lefuttathatjuk a diszkriminancia-analízist.
diszkr<-lda(pszichoszomatika~stressz+coping+szorongas, data=d)
print(diszkr, digits=3)
|
|
4.23. R-forráskód
|
Call:
lda(pszichoszomatika ~ stressz + coping + szorongas, data = d)
Prior probabilities of groups:
0 1
0.472 0.528
Group means:
stressz coping szorongas
0 5.76 2.59 5.53
1 2.84 5.58 2.68
Coefficients of linear discriminants:
LD1
stressz -0.3131
coping 0.4664
szorongas -0.0626
|
|
4.23. R-eredmény.
|
A 4.23. R-eredményen láthatjuk, hogy a csoporttagságok előzetes valószínűsége a pszichoszomatikusok esetében kicsit kisebb (0,472). A két csoport összevetésénél azt láthatjuk, hogy a stressz és a szorongás változó átlaga a pszichoszomatikusok esetében, míg a coping változó átlaga az egészségesen esetében magasabb. Vagyis az egészséges személyeket kevesebb stressz éri, és azzal hatékonyabban is tudnak megküzdeni, mint a pszichoszomatikusok, illetve kevesebbet is szoronganak.
A kanonikus diszkriminancia egyenlet pedig a következő módon alakul:
Z = 0.4664 * coping - 0,3131 * stressz - 0,0626 * szorongas
csoport<-predict(diszkr,method="plug-in")$class
table<-table(csoport,d$pszichoszomatika)
table
|
|
4.24. R-forráskód
|
csoport 0 1
0 16 2
1 1 17
|
|
4.24. R-eredmény.
|
n<-length(csoport)
helyes<-table[1]+table[4]
szazalek<-helyes*100/n
print(szazalek, digits=3)
|
|
4.25. R-forráskód
|
Utolsó lépésként az analízis értékelésére van még szükség. Ezt a 4.24. és a 4.25. R-forráskóddal tehetjük meg. A 4.24. R-eredményen láthatjuk, hogy a valódi és a modell alapján becsült csoporttagságok mátrixában a legtöbb adat a főátlóban helyezkedik el. Ez arra utal, hogy a becsült csoporttagságok nagyjából lefedik az eredetit. A 4.25. R-eredmény mutatja, hogy ez az arány 91,7%.
Ebben a példában a pszichoszomatikus megbetegedések lelki okait vizsgáltuk. Az diszkriminancia-analízis eredménye szerint az egészséges személyeket kevesebb stressz éri, és azzal hatékonyabban is tudnak megküzdeni, mint a pszichoszomatikusok, valamint kevesebbet is szoronganak.
|