5. Klaszteranalízis
  5.1 Bevezetés

A pszichológiában gyakran szeretünk típusokban gondolkodni: Milyen szervezettípusok vannak? Milyen típusai vannak az autizmusnak? Amikor ezeket a kérdéseket feltesszük, akkor azt reméljük, hogy a szervezeteket bizonyos jellemzőik mentén (például nagyságuk vagy a céljaik alapján) csoportokba sorolhatjuk, így beszélhetünk gazdasági vagy éppen egyházi szervezetekről stb. Minden esetet, minden szervezetet csak egyetlen egy csoportba soroljuk be, és minden szervezetet besorolunk egy csoportba.

Például, ha különböző csokoládémárkákat vizsgálunk, akkor hasznos lehet tudni, hogy a vásárlók mely csokoládékat tekintik úgy, hogy azok egy csoportba tartoznak. Az egy csoportba tartozó csokoládék a vásárlók számára nagyon hasonlítanak egymásra, míg a külön csoportba tartozók eltérnek egymástól. A csoportok kialakításának szempontja nagyon sokféle lehet. Csoportosíthatjuk a csokoládékat nagyságuk, édességük, töménységük, töltelékük szerint, stb.

Ám a csoportosítás nem mindig ismert szempontok alapján történik. Van, amikor csupán direkt értékítéleteket várunk a személyektől az egyes dolgok hasonlósága vagy különbözősége tekintetében, és nem vizsgáljuk azt, hogy mi alapján hozták meg ítéleteiket. Például, kérhetjük azt, hogy egyes nemzetek hasonlóságát ítéljék meg, de nem határozunk meg számukra semmilyen szempontot. Ezáltal a módszer hasznos lehet a nemzetekről alkotott sztereotípiák kutatásában is. A részletesen bemutatott példáknál mindkét csoportosítási típusra mutatunk példát.

A klaszteranalízis értelmes és használható csoportba sorolja az adatokat, ezek a klaszterek. Ha értelemmel bíró klasztereket szeretnénk kapni, akkor az adatok „természetes” szerkezetét kell megragadnunk, ahogyan azt a jelen módszer is teszi.