mvst

4.8.2 melléklet: A kanonikus diszkriminancia függvény együtthatóinak meghatározása

Ahogyan a 4.4 fejezetben már leírtuk, az i-edik kanonikus diszkriminancia függvény

Z i = a i1 X 1 + a i2 X 2 +...+ a ip X p

az a lineáris kombináció, amely esetén a variancia analízis F arányának értéke maximális, azzal a feltétellel, hogy Z i  és Z 1 ,  Z 2  ...  Z i-1 között csoporton belül nincs korreláció. Kérdés, hogyan találjuk meg az egyenletben szereplő a 1 ,  a 2  ...  a p együtthatókat.

Az együtthatók meghatározásakor egy sajátérték problémát kell megoldanunk. Meg kell határozni a négyzetösszegek és a keresztszorzatok mintán belüli mátrixát, azaz W-t. Ennek kiszámítási módja a következő:

w rc = j=1 m i=1 n j ( x ijr x ¯ jr )( x ijc x ¯ jc ) .

Ugyanakkor a négyzetösszegek és a keresztszorzatok teljes mintára kiterjedő mátrixát (T) is ki kell számítani a következő egyenlet segítségével

t rc = j=1 m i=1 n j ( x ijr x ¯ r )( x ijc x ¯ c ) .

A fenti két egyenletben x ijk jelöli az X k változó i-edik személyhez és j-edik mintához tartozó elemét,  x ¯ jk   jelöli az X k   ugyanahhoz a mintához tartozó átlagát és  x ¯ k  jelöli az X k   összes adathoz tartozó átlagát.

A W és a T mátrix segítségével meghatározhatjuk a B csoportok közötti mátrixot is:

B = T - W

Következő lépésként meg kell találnunk a W -1 B mátrix sajátértékeit és sajátvektorait. Ha  λ 1 > λ 2 >...> λ s  a sajátértékek, akkor λ i a csoportok közötti és a csoporton belüli négyzetösszegek aránya a Z i i-edik lineáris kombinációs esetén, míg a hozzátartozó sajátvektor elemei a i =( a i1 , a i2 ,..., a ip ) a Z i együtthatói.

4.1 és a 4.6. forráskódot felhasználva

kanonikus<-diszkr$scaling
print(kanonikus, digits=3)
4.32. R-forráskód

           LD1
figyelem 0.758
monoton  0.631
4.32. R-eredmény.
   
 
Münnich Á., Nagy Á., Abari K. (2006). Többváltozós statisztika pszichológus hallgatók számára. v1.1.