6 A többdimenziós skálázás
  6.1 Bevezetés

Az általános lélektanban régóta ismert fogalom a kognitív térkép. Ez a fogalom különböző helyek, városok mentális leképzését jelenti. Az emberek a „fejükben tartják” az általuk ismert vagy kevésbé ismert helyek alaprajzát, térképét, ezek alapján tudnak tájékozódni.

Ezek a térképek nem mindig pontosak, gyakran eltérnek a valódi, tényleges térképtől. Ám ezek a „torzulások” sok információval szolgálhatnak a szakemberek számára. Például egy nagyobb városban elő emberek fejében a metróval összekötött helyek valószínűleg közelebb vannak egymáshoz, mint azok, amelyek között, mondjuk, villamossal lehet közlekedni. Ennek oka az, hogy a távolság becslésébe belekalkulálják a távolság áthidalásához szükséges időt is.

Az ilyen térképeket nagy haszonnal elemezhetjük a lélektan egyéb területein is. Például egy attitűdvizsgálatnál, amikor különböző nemzetek iránti attitűdöket, esetleg sztereotípiákat vizsgálunk, akkor a vizsgált személyek értékítéletei által vizuálisan meg lehet jeleníteni az attitűdtárgyakat, jelen esetben az egyes nemzeteket. Piackutatásnál is bevált módszer az egyes márkák, termékek „mapping”-je, amikor a termékeket egy asztalon a vásárlók elé rakják, és megkérik a személyeket, hogy csoportosítsák a termékékeket előre magadott vagy számukra tetszőleges módon.

A klaszteranalízishez hasonlóan itt is kétféle adatot használhatunk kiindulópontként. Előfordulhat, hogy közvetlenül egy távolságmátrixot használunk, ám ez nem mindig adott. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor elő kell állítani a távolságmátrixot az elemezni kívánt objektumokra vonatkozó információkat (változókat) felhasználva.