mvst

4.7.2 probléma: A szülés utáni depresszió vizsgálata

A szülés a legtöbb nő számára örömteli eseményt jelent. Ám vannak nők, akiknél szülés után kedvetlenség, levertség, befelé fordulás jelenik meg. Nem törődnek a született gyerekükkel, súlyosabb esetben bántalmazzák is. Ezt a jelenséget nevezik szülés utáni, idegen szóval postpartum depressziónak.

A jelenség mögött főként hormonális okokat feltételeznek, ám nem elhanyagolható a pszichés tényezők fontossága sem. Ebben a példában a postpartum depresszió pszichés és szociális hátterét vizsgáljuk meg a diszkriminancia-analízis segítségével. Első lépésként hívjuk elő az adatokat tartalmazó file-t a 4.16. R-forráskód segítéségével.  A 4.16. R-eredmény a 4.8.5 mellékletben látható.

d<-read.csv("c:/adat/depresszio.csv")
4.16. R-forráskód

Az adatbázisban a „ppdepresszio” változó 1-es kódja mutatja a depresszió jelenlétét, míg a 0 a hiányát. A magyarázó változók között a következő változók szerepelnek: a szeretet skála („szeretet” változó), amely azt méri, hogy a személyek mennyire érzik, hogy a szüleik szeretik őket; „tulvedes”-sel jelölt túlvédés iránti tendencia azt mutatja, hogy mennyire hajlamosak arra a személyek, hogy túlságosan is burokban tartsák, túlvédjék gyerekeiket, illetve szeretteiket; ezeken kívül két szociológiai adat is a rendelkezésünkre áll, nevezetesen az életkor („kor” változó) és az elvégzett iskolai osztályok száma („iskola”).

DA<-manova(cbind(szeretet,tulvedes,kor,iskola)~ppdepresszio, data=d)
DA<-summary(DA, test="Wilks")
print(DA, digits=3)
4.17. R-forráskód

          Df  Wilks approx F num Df den Df   Pr(>F)    
ppdepresszio  1 0.2999   8.7561      4     15 0.000746 ***
Residuals    18                                           
---
Signif. codes:  0 '***' 0.001 '**' 0.01 '*' 0.05 '.' 0.1 ' ' 1 
4.17. R-eredmény.

A diszkriminancia-analízisben az első lépésében megvizsgáljuk, vajon valóban szét lehet-e választani a depressziósok és a nem depressziósok csoportját az adott változók alapján. Ehhez a Wilks-lambda tesztet használjuk a többváltozós variancia-analízis keretein belül (4.17. R-forráskód).

A 4.17. R-eredmény tesztstatisztikájának szignifikanciaszintje azt mutatja, hogy a csoportok közötti különbségek szignifikánsak, vagyis valóban van különbség a depressziós és a nem depressziós nők között az adott változókat vizsgálva.    

library(MASS)
diszkr<-lda(ppdepresszio~szeretet+tulvedes+kor+iskola, data=d)
print(diszkr, digits=3)
4.18. R-forráskód

Call:
lda(ppdepresszio ~ szeretet + tulvedes + kor + iskola, data = d) 
Prior probabilities of groups: 0 1 0.5 0.5
Group means: szeretet tulvedes kor iskola 0 5.8 4.7 21.8 14.9 1 3.3 7.5 24.0 8.3
Coefficients of linear discriminants: LD1 szeretet -0.2190 tulvedes 0.1842 kor 0.0347 iskola -0.2666
4.18. R-eredmény.

A 4.18. R-forráskód azt mutatja, hogyan lehet a diszkriminancia-analízist kérni, a kapott eredményt a 4.18. R-eredményen láthatjuk. Az adatok alapján az előzetes valószínűségek egyenlőek. A csoportátlagok közötti különbségek azt mutatják, hogy a nem depressziósok átlaga szeretet tekintetében magasabb (5,8), mint a depressziósoké (3,3), az iskolai végzettségük is magasabb (14,9), mint a depressziósoké (8,3). Ellenben a túlvédésnél a depressziósok értek el magasabb átlagot, ők az idősebbek is (24). Vagyis azok, akik postpartum depresszióban szenvednek, úgy érzik, a szüleik kevésbé szeretik őket, túlvédőbbek a gyerekeikkel szemben, idősebbek, és az iskolai végzettségük is alacsonyabb. A kanonikus diszkriminancia egyenlet alakja:

Z =0,1842 * túlvédés + 0,0347 * kor - 0,2666 * iskola - 0,219 * szeretet

csoport<-predict(diszkr,method="plug-in")$class
table<-table(csoport,d$ppdepresszio)
table
4.19. R-forráskód

csoport  0  1
      0  9  0
      1  1 10
4.19. R-eredmény.

n<-length(csoport)
helyes<-table[1]+table[4]
szazalek<-helyes*100/n
print(szazalek, digits=3)
4.20. R-forráskód

  [1] 95
4.20. R-eredmény.

Utolsó momentumként az analízis értékelésére van még szükség. Ezt a 4.19. és a 4.20. R-forráskóddal tehetjük meg. A 4.19. R-eredményen láthatjuk, hogy a valódi és a modell alapján becsült csoporttagságok mátrixában a legtöbb adat a főátlóban helyezkedik el. Ez arra utal, hogy a becsült csoporttagságok nagyjából lefedik az eredetit. A 4.20. R-eredmény mutatja, hogy ez az arány 95%.

Vagyis azok, akik postpartum depresszióban szenvednek, úgy érzik, a szüleik kevésbé szeretik őket, túlvédőbbek a gyerekeikkel szemben, idősebbek, és az iskolai végzettségük is alacsonyabb.

   
 
Münnich Á., Nagy Á., Abari K. (2006). Többváltozós statisztika pszichológus hallgatók számára. v1.1.