1.3.1. A Shapiro-Wilk-próba

Az Shapiro-Wilk-próba végrehajtása a shapiro.test() függvénnyel történik, melynek az általános alakja:

# ------
# SABLON  Shapiro-Wilk-próba
# ------
shapiro.test(x)

Az x= argumentum a bemenő adatvektor, amelyben hiányzó értékek is szerepelhetnek, de a mintaelemszám nem haladhatja meg az 5000-t.

A Shapiro-Wilk-próba végrehajtását egy példán keresztül mutatjuk be.

A 8.8. példában 11 hölgy napi átlagos energiabevitelének mintáján végeztünk egymintás t-próbát. Ellenőrizzük, hogy a minta alapján a változó normalitására vonatkozó hipotézis megtartható vagy sem!

A hívás a példa alapján:

napi.kJ <- c(5260, 5470, 5640, 6180, 6390, 6515, 6805, 7515, 7515, 8230, 8770)
shapiro.test(napi.kJ)

    Shapiro-Wilk normality test

data:  napi.kJ
W = 0.9524, p-value = 0.6743

Az outputból kiolvasható, hogy a változó normalitását állító nullhipotézist megtartjuk.