Bevezetés

A kurzus célja, hogy bemutassa a sportolást meghatározó társadalmi, környezeti és egyéni tényezőket. A hallgatók megismerhetik a sportolásában szerepet játszó társadalmi tényezőket, ezek elméleti magyarázatát és a legfontosabb eredményeket ehhez kapcsolódóan. A tantárgy során a hallgatók megismerhetik a sportolás különböző dimenzióit, formáit, megközelítés-módjait, hatásait a fizikai, lelki, mentális és szociális jóllétére, illetve az egészég-magatartás egyéb formáival, valamint a társadalom más alrendszereivel való összefüggéseket, s sajátos, a társadalom számára is fontos jelenségeket a sport világában.

A tananyagot a sportszociológia tudományterületi meghatározásával kezdjük, s bemutatjuk, hogy milyen helye, szerepe van a sportolásnak a társadalomban, hogyan változott ez társadalomtörténeti vonatkozásban. Definiáljuk, hogy egyáltalán mit tekinthetünk sportolásnak, s a modernizációval milyen módon változtak a sporttevékenységek formái.

A sportolás és a társadalomban elfoglalt pozíció (osztály, réteg, csoport) számos ponton összekapcsolódik egymással. Egyrészt a kiemelkedő sporttevékenység, siker és eredményesség számtalan esetben hozzájárult a társadalmi felemelkedéshez, főként a hátrányos helyzetű, ámde valamilyen sportágban tehetséges egyének számára. Azonban azt is láthatjuk, hogy nem kell ahhoz kiemelkedő élsportolónak lenni, hogy profitáljunk a sportból: a rendszeres sportolás egészségmegőrzésben és számtalan betegség megelőzésében játszó szerepe kétségtelen, egészségnél nélkül pedig nincs (minőségi) élet, jóllét. A sportolás személyiség- és kompetenciákat fejlesztő hatása révén olyan készségekre, képességekre, kapcsolatokra tehetünk szert, melyek az élet más területein, így a munkaerő-piacon, szociális kapcsolatainkban stb. is kamatoztatni tudunk. Ugyanakkor azt láthatjuk, a sportolásban való részvétel akár verseny-, akár amatőr szinten, számos társadalmi (szocio-kulturális és demográfiai) tényező által determinált. Bizonyos társadalmi csoportnak kisebb az esélye a rendszeres sportolásra, sőt kirekesztődik a sport világából a globalizációs tendenciák ellenére. A társadalmi kirekesztődés hátterében faji, nemi, vallási diszkrimináció, a tradicionális értékekhez és szerepekhez való túlzott ragaszkodás, egészségügyi, anyagi vagy éppen kulturális hátrányok játszanak szerepet. A sport és társadalom e kettős viszonyát taglalják a 3-7. fejezetek.

A sport mint társadalmi alrendszer természetesen ezer szállal összefonódik más alrendszerekkel, úgy mint pl. az oktatással, gazdasággal, politikáival és médiával. Ily módon nem egyszer vált a történelem során politikai harcok színterévé, a média, reklám, üzlet megjelenésével pedig iparággá, ahol a játékosok adás-vételének, a reklámbevételek, a szponzorok megjelenésével a sportesemények a profitmaximalizálás eszközévé váltak. A sport és sporteredmények ily mértékű globalizálódásával nem meglepő, hogy megjelentek a devianciák is a spotban is. Noha nem mondhatjuk, hogy a sportolók normaszegőbbek lennének, mint bármely más csoport a társadalomban, de egy-egy sportsztár deviáns magatartása – akárcsak más hírességek esetében – azonnal a média közszereplőjévé teszi a sportolót. A versenysport kiéleződése sajátos devianciák kialakulását vonta maga után a teljesítmény maximalizálása érdekében: még pedig az doppingszerek megjelenését és a harcot az illegális teljesítménynövelő szerek alkalmazása ellen a sport lényegének, a fair play eszméjének megőrzése érdekében. Ezeket a témákat érintjük az utolsó három fejezetben.

A tananyagot azoknak ajánljuk, akik más tudományterületen kutatják a sport bármely szegmensét, vagy pedig a szakma képviselőjeként, szakemberként foglakoznak a sportolással, sportolókkal, s fontosnak érzik, hogy a sport társadalmi aspektusait is megismerjék ezzel is kitágítva látókörüket.