1. A sportszociológia helye és szerepe a tudományok rendszerében

1.1. Szaktudomány a sporttudomány és a szociológia határán

Bourdieu (2002) szerint a sportszociológiának mint tudománynak több szempontból is nehézségekkel kell megküzdenie: lenézett tudományág a sportolók és a szociológusok körében is. A sportolók nagyon jól ismerik a sport gyakorlati oldalát, viszont nem tudnak tudományos minőségben beszélni róla, a szociológusok között vannak, akik gyakorlati oldalról nem ismerik a sportot, viszont tudnak beszélni róla mint társadalmi alrendszerről, de nem hajlandóak rá. Összességében azt láthatjuk, hogy a sportot mint társadalmi alrendszert más tudományterületekhez képest kevésbé kutatják (Schimank 1995). A sportszociológia a sport mint társadalmi alrendszer törvényszerűségeit kutatja: a mindennapi élettel és más társadalmi alrendszerekkel, a sport világának jelenségeit, folyamait. Alapvetően három kérdésre keresi a választ:

1. Mi történik a sportban?
2. Mi hogyan történik?
3. Mi miért történik? (Földesiné Szabó et al. 2010).

A sportszociológia fejlődése során háromféle irányzat alakult ki. Az első irányzatot követők úgy tekintenek a sportra, s úgy vizsgálják mint a társadalom működésének modelljét. A második irányzat képviselői a sportot önmaga valóságában vizsgálják, mert úgy gondolják, hogy a sport jelensége önmagában is érdekes (nem kell különösebb ok a vizsgálatára). A harmadik irányzathoz tartozók valamelyik nagy szociológiai paradigmát, elméleti irányzatot igyekeznek alkalmazni a sport világára (például struktúra-funkcionalizmus, szimbolikus interakcionalizmus, fenomenológia) (Héjjas 2006). A sportszociológia alapvetően a hagyományos és modern sportokat különbözteti meg, s elsősorban a modern sport kialakulásának, eredetének és fejlődésének társadalmi aspektusait vizsgálja (Szabó 2009). A modern sport mint társadalmi alrendszer kialakulásakor vált egyértelművé, hogy számos olyan sajátos jellemzője van, amely önálló, csak a sport világára érvényes elméletek kialakítását és alkalmazását teszi lehetővé. Mint ahogy a tudományon belüli elméleti és módszertani kritériumok alapján mért eredmények az igaz/hamis kód alapján állapíthatók meg, úgy a sportban a győzelem/vereség kódok alapján történő értékelés sem engedheti meg a sporton kívüli kritériumok figyelembevételét (Schimank 1995).

1.2. A sportszociológia tárgya, kutatási területei

A sportszociológia legfontosabb kérdése és vizsgálati tárgya, hogy az egyik egyén miért aktív, a másik pedig miért passzív a sportolással kapcsolatban (akár magában a tevékenységben, akár a fogyasztásában), s ebben milyen társadalmi, szocio-kulturális, szocio-ökonómai és demográfiai tényezők játszanak szerepet, melyek magyarázzák. Milyen társadalmi változások és kölcsönhatások eredményezték ás befolyásolták a sport társadalomban betöltött mai szerepének, funkcióinak kialakulását? A sportba való bekapcsolódás lehet:

1. Tevékeny részvétel: alkalmi, vagy rendszeres sportolás, sportfogyasztás sportesemények, programok látogatása, médiában történő informálódás, követése révén (tv-ben, rádióban, újságban, online formában)
   • Elsődleges bekapcsolódás: fizikailag is aktívak (sportolók, testedzők)
   • Másodlagos bekapcsolódás:
     • A sportesemények megteremtéséhez közvetlenül járulnak hozzá: edzők, menedzserek, bírók, sportorvosok stb.
     • Közvetett módon járulnak hozzá: sportvállalkozók, csapattulajdonosok, sportújságírók
     • Közvetlenül fogyasztják: sportesemények, programok látogatói
     • Közvetett módon fogyasztják: tömegkommunikációs eszközök révén vagy online követik a sporteseményeket.
2. Érzelmi bekapcsolódás
3. Értelmi bekapcsolódás (McPherson et al. 1989 idézi Földesiné Szabó et al. 2010)

A sportszociológia önálló diszciplínává válása a 60-as évekre tehető, kezdetben Európa-, s Európán belül lengyel-centrikus volt. A tudomány intézményesülésében nagy szerepet játszottak a globalizációs folyamatok, melyek hatására megnőtt az igény olyan nem-kormányzati szervezetek iránt, melyek különböző ideológiai irányzatokat és lehetőségek vizsgálatát tűzték ki célul a sport területén. Ugyanakkor megnőtt az igény a lokális és regionális témájú kutatásokra is, hogy ezek eredményei is segítsék az adott térség sportéletét. Ezek a szervezetek gyorsabban reagáltak a regionális és lokális szükségletekre, és hamarabb alakították ki a megfelelő intézményi és tudományos feltételeket, mint a nemzetközi szervezetek. A 90-es évekig folyamatosan nőtt a spotszociológia témájában készült doktori disszertációk száma több országban, így Magyarországon is. A tudomány egyre több kutatási témát ölelt fel, s folyamosan indultak az e témákat bemutató egyetemi kurzusok. A kutatási témák a következő csomópontok köré csoportosulnak (Koslewicz 2009):

1. Szociológiai/történeti tanulmányok és elméleti elemzések: a sport és a politikai szociológia témaköreinek kölcsönhatása, az osztály- és politikai hatások a sportban.
2. Csoportok, intézmények és szervezetek közötti különbségek a sporttevékenységben; módszertani szempontok az elméleti tanulmányokban és az elemzés jellemzői.
3. A sport és a kulturális, civilizációs folyamatok közötti kapcsolat elemzése.
4. Empirikus kutatások, melyek legnagyobb része más tudományterületek és a sport kölcsönhatására fókuszál. Ilyenek a pedagógiai vagy szociálpszichológiai témák, illetve további területek, amelyek tudományági besorolása nehézkes
5. A sport szerepének vizsgálata az urbanizált környezetben: leginkább a sportintézmények funkcióira fókuszálnak különböző városi kontextusban. Például a városi munkások, akik nem sportolnak, vagy sajátos (esetlegesen deviáns) szubkultúrák, amiben a sportolásnak vagy sportágaknak sajátos szerepe van a csoportkohézió megteremtésében és/vagy fenntartásában (pl. a testépítők [„gyúrósok”] vagy a futball-huligánok sajátos csoportja.
6. A vidéki sporttal kapcsolatos kutatási témák.
7. Az elitsporttal kapcsolatos kutatások: a sportolók rekrutációja, a sportkarriert meghatározó társadalmi tényezők, szocio-kulturális tényezők vizsgálata, melyek meghatározzák a sportolási szokásokat.

Günther Lüschen (1980) elemezve mintegy harminc évnyi sportszociológiai témában megjelent publikációkat a következő témakörökbe sorolta a megjelent írásokat rámutatva a tudományterület nemzetközi helyzetére és lehetőségeire:

1. Sport és társadalom, intézmények és folyamatok
   • Sport a modern társadalomban
   • Sport és társadalmi rétegződés
   • Sport és oktatás
   • Nemzetközi összehasonlító elemzések
   • Sport és politika
   • Sport és gazdaság
   • Sportszocializáció.
2. A sport mint sui generis rendszer
   • Kiscsoportok, társadalmi kapcsolatok, vezetés
   • Karrier, amatőrizmus, professzionalizálódás
   • Sportszervezetek, szervezetpolitika
   • Az egyes sportágak struktúrája és változások a struktúrában.
3. Devianciák és társadalmi problémák
   • A deviancia és az ellenőrzés problémája a sportban
   • Agresszió, erőszak, kollektív viselkedés
   • Diszkrimináció és kisebbségi csoportok

Ugyanakkor az elmúlt majd 40 évben rengeteget változott a világ, a társadalom és sport megjelenése, szerepe a társadalomban, új jelenségek, problémák jelentek meg, s ezek természetesen nem hagyták figyelmen kívül a sport társadalmi alrendszerét sem. Ilyenek pl. Földesiné és munkatársai (2010) nyomán:

• Sport és nemzeti identitás
• Sport és globalizáció
• Sport és média
• HIV-fertőzés és AIDS a sportban
• Sport és társadalmi nem
• LMBT sportolók, helyzetük a sportban
• Sport és szexuális zaklatás
• Sport és társadalmi változások
• Futball-huliganizmus és egyéb deviáns szurkolói magatartás
• Fitneszipar szociológiai szempontból

A sportszociológia gyakorlati jelentősége a társadalom és a benne lévő, dolgozó egyének, professziók számára, hogy segít megérteni és megmagyarázni

1. az emberi viselkedés sporthoz kapcsolódó aspektusait
2. a sportban tapasztalható jelenségeket és folyamatokat
3. a komplex társadalmi jelenségeket, melynek a sport is része (Földesiné et al. 2010).

Ellenőrző kérdések

1. Mutassa be a sportszociológia tárgyát fő kérdéseit, helyét a társadalomtudományi kutatásokban!
2. Milyen fő kutatási területei vannak a spotszociológiának?
3. Mi a sportszociológia gyakorlati jelentősége?