7. Nevelési módszerek

7.1. A nevelési módszerek, és azok osztályozása

A nevelés egy olyan bipoláris (kétirányú), tudatos, tervszerű fejlesztő hatású folyamat, amelyben a pedagógus irányítja a tanuló tevékenységét, ezáltal fejlődnek a tanítvány képességeit, alakul értékrendszere, személyisége. A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési célok elérése érdekében alkalmazott eljárások összessége. A nevelési módszerek nem azonosak az oktatási módszerekkel. A nevelési módszerek esetében célunk mindig a tágabb értelemben felfogott személyiségfejlesztés. A nevelési módszerek kiválasztását és alkalmazását meghatározza a nevelési célja, feladata, a tanulók életkora, képességei, viselkedése, szándéka, a pedagógus személyisége, felkészültsége, vezetési stílusa, szándékai, céljai, és maga a pedagógiai szituáció valamint annak tartalma. A nevelési módszerek csoportosítása többféle szempont szerint történhet.

A nevelési módszerek csoportosíthatók a nevelő és a nevelt viszonya, és a kifejtett hatás (közvetlen, vagy közvetett) alapján. Így megkülönböztetünk:

• direkt (közvetlen) nevelési módszert, és
• indirekt (közvetett) nevelési módszert.

A direkt (közvetlen) nevelési módszerek jellemzője, hogy a nevelő közvetlenül hat a neveltre. A nevelő vezető szerepe hangsúlyos, a nevelt a befogadó. Ilyen nevelési módszer például a beszélgetés, helyeslés, a helytelenítés, követelés. Előnye, hogy a tanuló számára könnyebb a tapasztalatok értelmezése, és megkíméli őt a hibázástól, viszont nehezíti a tanuló önszabályozó képességének, és az autonóm magatartásának kialakulását. Alkalmazásuk életkorfüggő. Óvodás, és kisiskolás korban hatékonyan alkalmazható, míg serülő korral háttérbe szorulnak, és az indirekt módszerek kerülnek előtérbe.

Az indirekt nevelési módszerek alkalmazásakor a nevelő a közösség számára jelöli ki a feladatot, és a közösségen keresztül, a közösségi normák, értékek és magatartásformák révén hat a neveltre. A nevelő nem közvetlenül hat a neveltre, hanem közbeiktatva a kortársi interakciókat, így indirekt módon irányítja a folyamatot. Ilyen nevelési módszer például a közvetett ellenőrzés, közvetett gyakorlás, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből. Ezek a nevelési módszerek hatékonyak az önállóság, az autonómia fejlesztésében, és sikeresen alkalmazhatók a serdülőkorban. A nevelési módszerek jó hatásfokkal a kettő (direkt – indirekt) kombinációjában alkalmazhatók.

A nevelési módszerek osztályozása Bábosik (1994, 1999) szerint a következők:

• A szokásformálás módszerei

  • Direkt (közvetlen) nevelési módszerek

    • követelés
    • gyakoroltatás
    • segítségadás
      
    • ellenőrzés
    • ösztönzés

  • Indirekt (közvetett) nevelési módszerek

    • kölcsönös követelménytámasztás, tiltás
    • kölcsönös segítségadás
    • kölcsönös értékelés
    • kölcsönös ellenőrzés

• A magatartási – tevékenységi modellek közvetítésének módszerei

  • Direkt (közvetlen) nevelési módszerek

    • elbeszélés
    • modell felmutatása
    • műalkotások
    • személyes példaadás

  • Indirekt (közvetett) nevelési módszerek

    • kölcsönös példaadás

• A meggyőződés formálás módszerei

  • Direkt (közvetlen) nevelési módszerek

    • előadás, magyarázat, beszélgetés
    • A tanulók önálló elemző munkája

  • Indirekt (közvetett) nevelési módszerek

    • kölcsönös felvilágosítás

A nevelés módszerei egyik hagyományos felosztása szerint lehetnek:

• követelés
• meggyőzés
• gyakorlás
• ellenőrzés
• értékelés
• elismerés
• büntetés

A nevelési módszerek Kozma (1997) csoportosítása és felosztása alapján a következők:

• A meggyőzés, felvilágosítás és tudatosítás módszerei

  • az oktatás valamennyi módszere
  • példa, példaadás, példakép
  • bírálat, önbírálat
  • beszélgetés, felvilágosítás
  • előadás, tájékoztatás, vita

• A tevékenység megszervezésének módszerei

  • követelés, megbízás, ellenőrzés
  • verseny, játékos módszerek
  • előadás, gyakorlás

• A magatartásra ható módszerek

  • ösztönzés, serkentés módszerei (ígérte, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás)
  • kényszerítő módszerek (felszólítás, parancs, büntetés)
  • gátlást kiváltó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás)

Nézzünk még egy csoportosítást, méghozzá az alapján, hogy melyek azok a legfőbb nevelési módszerek, melyeket a sporttevékenység során alkalmazunk. A sportban alkalmazott módszerek Biróné (2011) alapján a következők:

• a nevelési célzatú beszélgetések
• társak, edző, élsportolók személyes példája, eszményképek állítása
• a követelés módszere (a sportszakmai követelményeken túl erkölcsi, magatartásbeli követelmények állítása)
• szokások kiépítése gyakoroltatással
• az ellenőrzés, önellenőrzés
• A buzdítás (edzésmunkára, az eredmények elérésére ösztönzés)
• a jutalmazás (a buzdítás egyik formája)
• a büntetés

ÖSSZEFOGLALÁS

Mint látható számos felosztásával és csoportosításával találkozhatunk a nevelési módszereknek, mint ahogy a kiválasztásukra és az alkalmazásukra is számos tényező van hatással (nevelési cél, nevelési felad, tanulók életkora, tanulók képességei, viselkedése, tanulók szándéka, a pedagógus személyisége, felkészültsége, vezetési stílusa, szándékai, céljai, a pedagógiai szituáció, és annak tartalma). Mivel minden pedagógiai szituáció más, mint ahogy a tanulók, és a pedagógus is, így sajnos nem lehet minden egyes szituációra konkrét „receptet” adni. Míg egy meghatározott nevelési módszer, amely az egyik esetben hatékonynak bizonyul, előfordulhat, hogy ugyan abban a szituációban, még azonos szereplők (nevelő – nevelt) viszonyában is eredménytelen marad. Ezért inkább „fogódzókat” tudunk csak adni a módszerek alkalmazásához, és a pedagógiai gyakorlat segít azok hatékony alkalmazásában.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Mi a nevelési módszer?
2. Mi a közvetlen és közvetett nevelési metodika lényege?
3. Hogyan tudná csoportosítani a nevelési módszereket legalább két szempont szerint?