1. Bevezetés

Ma már közhelynek, nehezen vitatható állításnak tekinthető, hogy a fizikai, fiziológiai jellemzőkön túl a pszichológiai, pszichofizikai jellemzők is nagymértékben kihatnak a sportolók teljesítményére. Ezek a pszichológiai jellemzők igen különbözőek, szerteágazóak lehetnek, a pszichofizikai mutatóktól (például reakcióidő, perifériás észlelés, stb.) kezdve a személyiségjellemzőkön át a társas kapcsolatokig a pszichológia igen széles spektrumát lefedik. Tágabb értelemben a sporthoz kapcsolódik akár a pedagógiai pszichológia is, hiszen ezen terület eredményei is felhasználhatók a sportra nevelés, illetve a sportban alkalmazott pedagógiai módszerekben is. A sportágak között igen nagy népszerűségnek örvendő csapatsportok esetében a sport pszichológiai háttere talán még átfogóbb, mint az egyéni sportok esetén, hiszen ezekben ugyanúgy megjelennek a személyes pszichológiai jellemzők, (motiváció, személyiségjellemzők, kockázatvállalás, stb.) viszont a társas aspektus nem meglepő módon lényegesen fontosabb, és jobban áthatja ezeket a sportágakat, mint az egyéni sportok esetén. Azaz a csapatsportok kapcsán az egyéni sportágakkal kapcsolatos jelenségek mind jelen vannak, de ezek még a csapat (csoport) tagság által egy újabb dimenzióval bővülnek, illetve megjelennek olyan aspektusok is, amik a csapatsportok sajátjai, az egyéni sportok esetén nem, vagy lényegesen kevésbé jellemzőek.