Bevezetés

Ez a jegyzet azért készült, hogy a képzésben részt vevő pszichológusok közelebbről megérthessenek a sport világában zajló számos kulcsfolyamatot, melyek révén a lélektani történésekről teljesebb képet kaphatnak.

Mivel a pszichológusok jelentős biológiai előképzettséggel rendelkeznek, a sejtbiológiai, anatómiai és élettani – több félévet felölelő – tanulmányok során szerzett ismereteket nem ismételjük át, hanem feltételezzük azok meglétét. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden, a biológiai tárgyak során tanult anyagot hibátlanul tudni kell, de természetesen fogódzóként ajánlott azok visszakeresése és átnézése időnként, a szükségleteknek megfelelően.

A tárgy során így azt kíséreljük meg megérteni, hogy a mozgásrendszer mechanikai és dinamikai terhelhetőségének milyen feltételei vannak, és azoknak határait miért és hogyan szokta az ember sportolás közben átlépni. Ez elvezet a sérülések komplex témaköréhez, melyben megismerkedünk az ízületek részletesebb felépítésével és sérüléstípusaival, valamint azok kezelési módjainak alapvető vonásaival. A sérülések biológiai oldalának megértése fontos ahhoz, hogy e gyakran bekövetkező események által kiváltott lélektani folyamatokat jobban megérthessük, és sportpszichológiailag hatékonyabb segítséget tudjunk nyújtani a sportolóknak és az edzőknek egyaránt.

A tananyag során apró betűvel szedett részek nem képezik a kötelezően elsajátítandó anyag részét, ám ajánlott azok ismerete, mivel a sportorvossal folytatott színvonalas együttműködés érdekében ildomos, ha a szakember érti a sportsérülések leírásához használt szaknyelvet is, mert ez hatékonnyá teszi a kommunikációt, és megnövekedett kompetenciánk révén hathatósan illeszthetjük segítő munkánkat a sportteljesítmény mögött álló összetett folyamatokhoz. A kurzus az alábbi témakörök ismeretét tételezi fel.

  1. Biokémiai és sejttani alapismeretek

    • A sejtet felépítő anyagok:
      • Szervetlen anyagok
      • Szervesanyagok: lipidek, szénhidrátok, fehérjék és nukleotidok
    • Az eukarióta sejt felépítése
    • Anyagforgalom és jelátvitel
    • A fehérjeszintézis alapvető lépései

  2. Az emberi test főbb tájai, részei, síkjai

    • Alapvető anatómiai nomenclatura

  3. A mozgásrendszer felépítése és működése

    • Csonttan 1.: Anatómiai ismeretek
      • A csontok felépítése
      • Részletes csonttan: A tengelyváz, a függesztőövek és a végtagok vázának felépítése
    • Csonttan 2.: Élettani ismeretek
      • A csontszövet felépítése és működése
      • A Ca2+ szerepe, kalcium-homeosztázis; kalciotrop hormonok
    • Izomtan 1.: Anatómiai ismeretek
      • Az izom felépítése
      • A mozgást megkönnyítő járulékos képletek
    • Részletes izomtan: az emberi test fontosabb izmai
      • Fejizmok
      • Nyakizmok
      • Törzsizmok: Mellizmok, Hátizmok, Hasizmok
      • Végtagizmok: Felső és alsó végtagizmok
    • Izomtan 2.: Élettani ismeretek
      • Simaizom
      • Harántcsíkolt izom
      • Összehúzódás; mechanikai és energetikai jellemzők; izomtípusok

  4. A vér

    • Haematopoesis: vörösvértestképzés, vérlemezkeképzés, fehérvérsejtképzés
    • Az immunrendszer működése: válasz az antigénre
      • Természetes immunválasz
      • Szerzett immunválasz (Sejtes és humorális immunreakció, phagocyták és granulocyták)
    • Haemostasis
    • Vércsoportrendszerek (AB0 és Rh-rendszer)
    • Gázszállítás a vérben

  5. Légzés

    • Légzés és energianyerés
    • A légzőrendszer felépítése
    • A légzőműködés: kilégzés, belégzés, légzési térfogatok
    • A légzés idegrendszeri szabályozása (légzőközpontok, receptorzónák és működésük)

  6. Keringés

    • A keringési rendszer felépítése
      • A szív felépítése
      • Az érrendszer. Vérkörök; főbb erek; májkeringés
      • Nyirokkeringés (nyirokerek, nyirokcsomók, nyirokszervek)
    • A keringési rendszer működése - Haemodinamikai tulajdonságok - Értipizálás élettani szempontból - A mikrocirkulációs rendszer működése; az ozmózis jelentősége - A szív működése - A cardiovascularis szabályozás (helyi tényezők; hormonális és idegi szabályozás) - Keringés és magatartási reakciók - A szív, a zsigerek, a vázizom, a bőr, az agy keringése

  7. Kiválasztás

    • A kiválasztórendszer szerepe
    • A kiválasztórendszer felépítése (húgyutak, vese fiomszerkezet)
    • A kiválasztórendszer működése
      • A vese szerepe (vese és keringés; kiválasztás)
      • A Na+-kiválasztás hormonális szabályozása
      • Vizelettárolás és vizeletürítés: működés és idegi szabályozás

  8. Táplálkozás

    • A táplálkozás célja
    • Az emésztőrendszer felépítése és működése
      • A szájüreg (nyálmirigyek, nyelv, fogak)
      • Garat és nyelés
      • Nyelőcső (falattovábbítás és hányás)
      • Gyomor (nedvtermelő működés és emésztés; gyomorfekély)
      • Máj (Epetermelés, az emulgeálás szerepe; bilirubinkiválasztás)
      • A hasnyálmirigy exokrin működése
      • Vékonybél; tápanyagfelszívás
      • Vastagbél; bélflóra
      • Végbél
    • Az emésztőrendszer működésének szabályozása
      • Enteralis idegrendszer
      • Hormonok és parakrin mediátorok; központi idegrendszeri működések
    • Energiaforgalom
      • Makronutriensek; alap-energiaforgalom
      • Fehérjemérleg
      • Zsírmérleg
      • Szénhidrátmérleg
      • Negatív energiamérleg
      • Pozitív energiamérleg

  9. Bőr

    • A bőr szerepe
    • A bőr felépítése
      • Epidermis (felépítés, szerep, melanocyták)
      • Dermis (mirigyek; idegvégződések; szőrtüszők, erek – hőszabályozás)
      • Subcutis
      • Bőrfüggelékek: haj, szőrzet, köröm

A NEUROENDOKRIN RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

  1. Hormonrendszer

    • Alapfogalmak: hormonok, neuroszekréciós sejtek, endokrin mirigyek, visszacsatolási mechanizmusok

    • A hormonrendszer felépítése; szabályozási tengelyek

    • Hypothalamus és neurohypophysis

      • oxitocin
      • ADH – diabetes insipidus
      • Adenohypophysis

    • Prolaktin

    • Növekedési hormon – túltermelés és hiány

    • Pajzsmirigyhormonok – túltermelés és hiány

    • Mellékvesevelő és mellékvesekéreg

      • Mineralokortikoidok; aldoszteron – túltermelés és hiány
      • Glükokortikoidok; kortizol – túltermelés és hiány
      • Mellékvese-androgének; dehidroepiandroszteron
      • Gonadotropinok: FSH, LH

    • Férfi nemi működések

      • Here és hormontermelés
      • Androgénhatások és anabolikus hatások
      • Ivarsejttermelés
      • A férfi szaporítószervrendszer
      • A férfi nemi aktus működése

    • Női nemi működések

      • A női szaporítószervrendszer
      • Petesejttermelés
      • A női nemi működések hormonális szabályozása; ösztrogénhatások
        • A menstruációs ciklus hormonális szabályozása: ovarialis ciklus, endometrialis ciklus; a méhnyaknyák állapotváltozásai
      • A női nemi aktus működése
      • Megtermékenyítés; várandósság; egyedfejlődési fázisok; szülés
      • Laktáció
      • Menopausa

    • A tápanyagforgalom hormonális szabályozása

      • Tápanyagraktárak; a máj, az izomszövet, és a zsírszövet tápanyagforgalma
      • A pancreas endokrin működése
        • Inzulin
        • Glukagon
        • Szomatosztatin
      • Éhezés
      • Diabetes mellitus
        1. típusú DM
        1. típusú DM

  2. Idegrendszer

    • Az idegszövet: Glia és neuron
      • Az idegsejtek fő típusai alaktanilag és működésileg
      • A neuron működése
        • A nyugalmi membránpotenciál
        • Akciós potenciál; ingerületvezetés
        • Az extracellularis K+- és Ca2+ hatásai az ingerelhetőségre
        • Ingerületátadás: elektromos és kémiai szinapszis
        • Transzmitterek; preszinaptikus gátlás és facilitáció; transzmitterspecifikus projekciók; posztszinaptikus módosulás (LTP)
        • Idegmérgek
    • Az idegrendszer felépítése és működése
      • Központi idegrendszer
        • A gerincvelő felépítése és működése
        • Az agyvelő fejlődése és felépítése
          • Agyhártyák, agykamrák, liquor cerebrospinalis
          • Nagyagy: pályarendszerek, tekervények, felszíni tagolás
          • Az agykéreg szöveti szerkezete
          • Bazális ganglionok
        • Köztiagy – thalamus
        • Köztiagy – hypothalamus
        • Középagy
        • Formatio reticularis
        • Híd
        • Nyúltvelő
        • Kisagy
          • Funkcionális tagolódás
          • A kisagykéreg felépítése
      • A környéki idegrendszer
        • Agyidegek
        • Gerincvelői idegek
      • Az autonóm idegrendszer
        • Szimpatikus idegrendszer
        • Paraszimpatikus idegrendszer
    • Szomatomotoros működések
      • Akaratlagos és akaratlan mozgások szabályozása
      • A neuromuscularis szinapszis
      • Motoros egység
      • Proprioceptív kontroll
      • Gerincvelői reflexek
        • Nyújtási reflex; izomtónus
        • Flexorreflex
      • Testtartási reflexek
    • Akaratlagos mozgások szabályozása
      • Agykéreg
        • Primer és praemotoros area
      • Kisagy
        • A kisagyi modul működése
        • A kisagy fejlődési és működési egységei
      • Bazális ganglionok
      • Mozgászavarral járó rendellenességek
        • Parkinson-kór
        • Hemiballismus
        • Huntington-chorea
    • Érzékelés
      • Alapfogalmak; receptorfajták
      • Ingerdiszkrimináció, ingerlokalizáció; ingerintenzitás észlelése
    • Szomatoszenzoros működések
      • Felépítés: hátsó köteg – lemniscus medialis rendszer; anterolateralis rendszer
      • Tapintás
      • Propriocepció
      • Fájdalom
        • Nociceptorok
        • Központi feldolgozás; kivetülő fájdalom
        • Fájdalommoduláció
      • Gyulladás; tapintási hatások; periaquaeductalis szürkeállomány; opioid vegyületek; nociceptív reflexek; krónikus fájdalom
      • Viszketés
      • Hőérzékelés
    • Látás
      • A szem optikai rendszere
      • Szemmozgások
      • Fényérzékelés
      • A ganglionsejtek működése és típusai
      • Látópálya
      • Központi feldolgozás
      • Dorsalis és ventralis vizuális pályák
      • Térlátás
      • Színlátás
      • Motoros funkciók: szemmozgató reflexek, akkomodáció
      • Látási hibák
    • Hallás
      • Alapfogalmak
      • A hallórendszer felépítése
      • Hangvezetés
      • A Corti-szerv felépítése és működése
      • Tonotopikus megfeleltetés
      • Központi feldolgozás
      • Hallászavarok
    • Egyensúlyérzékelés
      • A labyrinthusszerv felépítése
      • A félkörös ívjáratok működése
      • A zsákocska és a tömlőcske működése
      • Központi feldolgozás
    • Szaglás
      • A szaglóhám felépítése és működése; jelfogás; szaglópálya
      • Központi feldolgozás
    • Ízérzékelés
      • Alapízek
      • Ízlelőszemölcsök
      • Központi feldolgozás
    • A hypothalamus autonóm működései
      • Energia-homeosztázis
      • Víz-homeosztázis
      • Hőszabályozás
      • Cirkadián ritmus
    • Limbikus rendszer
      • Szerep és felépítés
    • Posterior parietalis cortex
      • A lobus parietalis superior működése
      • A lobus parietalis superior sérülésének következményei
      • A lobus parietalis inferior működése
      • A lobus parietalis inferior sérülésének következményei
      • PPC és egocentrikus térreprezentáció
      • Hippocampus és allocentrikus térreprezentáció
    • Praefrontalis cortex
      • A PFC szerepe
      • dlPFC és OFC
      • A PFC sérülésének következményei
    • Az érzelemszabályozás biológiai alapjai
      • Hajtóerők és érzelmek
      • Érzelmek és féltekei aszimmetria
      • Amygdala és érzelmek; készenléti reakció
      • Az agy jutalmazási rendszere; addikciók
    • Tanulás és emlékezet
      • Neuroplaszticitás és emlékezet
      • Implicit memória
      • Explicit memória
      • Munkamemória
      • Téri memória:hippocampalis funkciók
      • Az emlékezet sejtes alapja: LTP és LTD
      • Hippocampus és amnézia; Korszakov-szindróma, Alzheimer-kór