References

András K. (2003): A sport és az üzlet kapcsolata — elméleti alapok. 34. sz. Műhelytanulmány, Budapesti Közigazgatás-tudományi és Államigazgatási Egyetem. Forrás: http://edok.lib.uni-corvinus.hu/61/1/Andr%C3%A1s34.pdf. Utolsó látogatás: 2018. 03. 02.

András K. (2015): A hivatásos sport gazdaságtani alapjai. Ács P. (szerk.): Sport és gazdaság. 434-481.

Antal M., Regöly - Mérei A. (2011): Táplálkozás, életmód időskorban – kockázati tényezők és ajánlások. Orvosi Hetilap 5. 182-189.

Apor P. (2012): A cardiovascularis rizikó kapcsolata a fizikai aktivitással és a fittséggel. In Szőts G.r (szerk.): A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Budapest, Akadémiai Kiadó. 9—23.

Apor P., Rádi A. (2010): Testmozgással és edzéssel a túlsúly ellen. Orvosi hetilap 151. 1125—1131.

Ács P., Hécz R., Paár D., Stocker M. (2011). A fittség (m) értéke. Közgazdasági Szemle 58. 689-708.

Ángyán L. (2006): Testkultúra és műveltség. Magyar Sporttudományi Szemle 2. 3—5.

Bailey, R. (2005): Evaulating the Relationship between Physical Education, Sport and Social Inclusion. Educational Review 1. 71—90.

Balatoni I., Kith N., Csernoch L. (2016): Időskori sportolási szokások vizsgálata Észak-kelet Magyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle 68. 4-8.

Bakonyi T. (2007): Állam, civil társadalom, sport. Budapest, Kossuth Kiadó

Barna I. (2012): Hipertónia és sport. In Szőts G, (szerk.): A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Budapest, Akadémiai Kiadó. 36—45.

Bertók Sz. L., Ozsváth K., Stirbu Ilie C., Kotta I. (2011): Testnevelőtanár-jelöltek fizikai és mentális egészségi állapota a pszichoszociális tényezők tükrében magyar, román és spanyol mintán. Kalokagathia 2—4. 239—252.

Biróné Nagy E. (2004): Sportpedagógia. Kézikönyv a testnevelés és a sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó

Bíróné dr. Nagy E., Bognár J., Farkas J., Gombocz J., Hamar P., Kovács A. T., Mészáros J., Ozsváth K., Rétsági E., Rigler E., Salvara I. M., Szabó B., Tihanyiné Hős Á., Vináné Kokovay Á. (2011): Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft., Pécs

Bodnár I. (2015): Egyenlőség – egyenlőtlenség – esélyegyenlőség a sportban. Laczkó T., Rétsági E. (szerk.): A sport társadalmi aspektusai. Pécs, BTE EK. 109-137.

Bourdieu, P. (1991): Sport and Social Class. In Mukerji, C., Schudson, M. (eds.). Rethinking Popular Culture. Contemporary Perspectivies in Cultural Studies. Berkely – Los Angeles – London, University of California Press. 357–397.

Bourdieu, P.(2002): Javaslat a sportszociológia programjára. Korall 7—8. 5—14.

Bourdieu, P. (2008): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, General Press

Bowen, W. G., Lewin, S. A. (2003): Reclaiming the Game. College Sports and Educational Values. Princeton – Oxford, Princeton University Press

Brohm, B. A. (2002): Linking Extracurricular Programming to Academic Achievement: Who Benefits and Why? Sociology of Education 1. 69—95.

Brown, D. R., Blanton, C. J. (2002): Physical activity, sports participation, and suicidal behavior among college students. Medicine and Science in Sports and Exercise 7. 1087—1096.

Castelli, D. M., Hillman, Ch. H., Buck, S. M., Erwin, H. E. (2007): Physical Fitness and Academic Achievement in Third- and Fifth-Grade Students. Journal of Sport & Exercise Psychology 29. 239—252.

Coleman, J. S. (1961): The Adolescent Society. The Free Press, New York

Czibere I., Rácz A., Szilvási H., Szikszai Z., Imre S. (2014): A Debrecenben élő 90 évesnél idősebbek életminőségének, mentális állapotának és kognitív státusának regresszió-analízisre és klaszterelemzésre épülő vizsgálata. Debreceni Szemle 2. 115-125.

Donovan, J. E., Jessor, R., Costa, F. M. (1993): Structure of Health-enhancing Behavior in Adolescence: A Latent-Variable Approach. Journal of Health and Social Behavior 34/December. 346—362.

Dunning, E. (2002): A sport mint a férfiaknak fenntartott terület: megjegyzések a férfi identitás társadalmi gyökereiről és változásairól. Korall 7—8. 140—153.

Eitle McNulty, T., Eitle, D. J. (2002): Race, Cultural Capital, and the Educational Effects of Participation in Sports. Sociology of Education 2. 123—146.

Eitzen, S. D., Purdy, D. A. (1986): The Academic Preparation and Achievement of Black and White Collegiate Athletes. Journal of Sport & Social Issues 10. 15—29.

Elias, N. (1995): Összefoglalás, egy civilizációelmélet vázlata. In Dr. Fóti Péter (szerk.): Bevezetés a sportszociológiába I. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó. 96—110.

Elias, N., Dunnig, E. (1986): Quest for Excitement: Sport and Leisure int he Civilizing Process. Blackwell, Oxford UK & Cambridge USA.

Fábri I. (2002): A sport, mint a fiatal korosztályok életmódjának meghatározó eleme. In Bauer Béla, Szabó Andrea, Laki László (szerk.): Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet. 159–171.

Featherstone, M. (1987): Leisure, symbolic power and the life course. In: Horne, John, Jary, Davis, Tomlinson, Andrew (ed.): Sport, Lesiure and Social Relations. London and New York, Routledge & Kegan Paul. 113—198.

Field, T., Diego, M., Sanders, C. E. (2001): Exercise is positively related to adolescents’ relationships and academics. Adolescence 36. 105—110.

Fintor G. (2017): The implementation of Everyday Physical Education among Upper Primary Pupils in the North Great Plain. Studia Universitatis Babes-Bolyai Educatio Artis Gymnasticae 1. 81-94.

Fisher, M., Juszczak, L., Friedman, S. B. (1996): Sports participation in an urban high school: academic and psychologic correlates. Journal of Adolescence Health 5. 329—34.

Fox, K. R. (1999). Influence of Physical Activity on Mental Well-being. Public Health Nutrition 3. 411—418.

Földesi Szabó Gy. (2009a): Post-transformational Trends in Hungarian Sport (1995-2004). Physical Culture and Sport Studies and Research 46. 137—146.

Földesi Szabó Gy.(2009b): Class or Mass: Sport (for All) Politics at a Crossroads. Physical Culture and Sport Studies and Research 46. 147—156.

Földesi Szabó Gy. (2010): Social Exclusion/Inclusion in the Context of Hungarian Sport. Physical Culture and Sport Studies and Research 50. 44—59.

Földesiné Szabó Gy. (1996): Football, Racism and Xenophobia in Hungary: Racist and Xenophobic Behavior of Football Spectators. In Merkel, U., Tokarski, W. (eds.): Racism and Xenophobia in European Football. Aechen, Meyer und Mexer Verlag. 169—186.

Földesiné Szabó Gy., Gáldiné Gál A. (2008): Válaszút előtt a sportpolitika. Magyar Sporttudományi Szemle 9. 4—10.

Földesiné Szabó Gy., Gál A., Dóczi T. (2010): Sportszociológia. Budapest, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar

Frey, J. H., Eitzen, D. S. (1991): Sport and Society. Annual Review of Sociology 17. 503—522.

Fritz P., Schaub G., Hegedűs I. (2007): Kapcsolat az életmód, szabadidő és rekreáció között. Magyar Sporttudományi Szemle 2. 52—56.

Frost, J., McKelvie, S. J. (2005). The relationship of self-esteem and body satisfaction to exercise activity for male and female elementary school, high school, and university students. Athletic Insight 4. 36—49.

Gál A. (2008): A magyar lakosság egészségtudatossága és szabadidő-sportolási szokásai. In Földesiné Szabó Gy., Gál A., Dóczi T. (szerk.): Társadalmi riport a sportról. Budapest, Magyar Sporttudományi Társaság. 9—39.

Gál A. (2015): Devianciák és erőszak a sportban. In Laczkó T., Rétsági E. (szerk.): A sport társadalmi aspektusai. Pécs, PTE EK. 154-164.

Gál A., Kovács Á., Velenczei A. (2008): Sport, gender és média: a női és férfi sportolók megjelenítése a sajtóban. Szociológiai Szemle 3. 32—60.

Gáldi G. (2002): A szabadidőről alkotott elméletek áttekintése. In Földesiné dr. Szabó Gy., Gál A. (szerk.): Sport és társadalom. Budapest, Magyar Sporttudományi Társaság. 55—95.

Dr. Gáldiné Gál A. (2007): Sport és társadalmi nem a 21. század elején a média tükrében. PhD-disszertáció. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). Sporttudományi Doktori Iskola, Sport-, Nevelés- és Társadalomtudományi Program

Getz, M., Siegfried, J. (2010): What Does Intercollegiate Athletics Do To or For Colleges and Universities? Nashville, Department of Economics, Vanderbilt University

Gombocz J. (2010): Sport és nevelés. Keszthely, Balaton Akadémiai Kiadó

Greenleaf, C., Boyer, E. M., Petrie, T. A. (2009). High school sport participation and subsequent psychological well-being and physical activity: The mediating influences of body image, physical competence, and instrumentality. Sex Roles 9—10. 714—726.

Gruneau, R. S. (1988): Modernization or Hegemony: Two Views on Sport and Social Development. In Harvey, Jean, Cantelon, Hart (eds.): Not just a Game: Essays in Canadian Sport Sociology. Ottawa, University of Ottawa Press. 9—32.

Harrison, P. A., Narayan, G. (2003): Differences in behavior, psychological factors, and environmental factors associated with participation in school sports and other activities in adolescence. Journal of School Health 3. 113—120.

Hargreaves, J. (1987): The body, sport and power relations. Horne, J., Jary, D., Tomlinson, A. (eds.): Sport, Lesiure and Social Relations. London and New York, Routledge & Kegan Paul. 139—159.

Hargreaves, Jennifer (1994): Sporting Females, Critical issues in the history and sociology of women’s sports. New York, Taylor & Francis e-Library

Hauser, W., Lueptow, L. (1978). Participation in athletics and academic achievement: a replication and extension. The Sociological Quarterly 19. 304—309.

Heinemann, K. (1995): A szocializáció és a sport. In Dr. Fóti P. (szerk.): Bevezetés a sportszociológiába II. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó. 30—47.

Héjjas B. (2006): Korunk civilizációja: A posztmodern embertípus megalkotása. Társadalomkutatás 2. 261—283.

Huizinga, J. (1995): A játék mint kultúrjelenség: lényege és jelentősége. In Dr. Fóti Péter (szerk.): Bevezetés a sportszociológiába I. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó. 10—27.

Izzo, R. (2010): The Educational Value of Competitive Sport. Sport Science Review 3–4. 155–164.

Keresztes N. (2007): Ifjúság és sport. In Pikó Bettina (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest, L’Harmattan. 184—199.

Keresztes N., Pikó B. (2006): A dél-alföldi régió ifjúságának fizikai aktivitását meghatározó szociodemográfiai változók. Magyar Sporttudományi Szemle 1. 7—12.

Kosieweicz, J. (2009): Sociology of Sport in Europe. Historical and Research Perspective. International Quarterly of Sport Sciences 1. 33—38.

Kovács K. (2011): Sportoló Egyetemisták. A sport helye és szerepe a debreceni egyetemisták életében. Educatio 3. 423—431.

Kovács K. (2012): Szabadidő és Sport a Debreceni Egyetemen. In Dusa Á. R., Kovács K., Nyüsti Sz., Márkus Zs., Sőrés A. (szerk.): Egyetemi élethelyzetek. Ifjúságszociológiai tanulmányok. II. kötet. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 209—232.

Kovács K. (2013): A sportoló közösségekhez tartozás mint társadalmi védőfaktor. Educatio 2. 264-270.

Kovács K. (2015a): A sportolás mint támogató faktor a felsőoktatásban. Oktatáskutatók könyvtára 2. Debrecen, CHERD. (ISBN: 978-963-473-810-7)

Kovács K. (2015b): Magyarországi és romániai hallgatók sportolási szokásait meghatározó szocio-kulturális tényezők. In Kozma T, Kiss V. Á., Jancsák Cs., Kéri K. (szerk.): Tanárképzés és oktatáskutatás. Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, Debrecen. 673-685.

Kovács K. (2015c): A sportolási szokások és a tanulmányi eredményesség egy határmenti régió hallgatóinak körében. Educatio 2. 130-138.

Kovács K. (2016): Közép-kelet-európai hallgatók sportolásának szocio-kulturális jellemzői. In Kovács K. (szerk.): Értékteremtő testnevelés. Tanulmányok a testnevelés és a sportolás szerepéről a Kárpát-medencei fiatalok életében. Oktatáskutatás a 21. században 1. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, CHERD-H. 175-186.

Kovács K. (2017): 50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát befolyásoló szocio-kulturális és demográfiai tényezők. Magyar Sporttudományi Szemle 72. 32-39.

Kovács K. E., Szigeti F. (2017): A serdülők egészségmagatartásában szerepet játszó rizikó- és protektív faktorok áttekintése. In Fábián G., Szoboszlai K., Hüse L. (szerk.): A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok rizikómagatartásának háttere. Nyíregyháza, Periféria Egyesület. 17-46.

Kozma M., Szabó Á., Huncsik P. (2016): A budapesti egyetemisták sportolási szokásai – 2004–2014. In Kovács K. (szerk.): Értékteremtő testnevelés. Tanulmányok a testnevelés és a sportolás szerepéről a Kárpát-medencei fiatalok életében. Oktatáskutatás a 21. században 1. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, CHERD-H. 187-198.

Lee, J., Macdonald, D. (2009): Rural young people and physical activity: understanding participation through social theory. Sociology of Health & Illness 3. 360–374.

Leff, S. S., Hoyle, R. H. (1995): Young athletes’ perceptions of parental support and pressure. Journal of Youth and Adolescence 2. 187—203.

Loy, J. W. Jr (1974): A sport természete: meghatározási kísérlet. In Schiller J. (szerk.): Sportpszichológia szöveggyűjtemény II. Kézirat. Budapest, Tankönyvkiadó. 38—56.

Lüshen, G. (1980): Sociology of Sport: Development, Present State, and Prospects. Annual Review of Sociology 6. 315—347.

Malebo, A., van Eeden, C., Wissing, M. P. (2007). Sport participation, psychological well-being, and psychosocial development in a group of young black adults. South African Journal of Psychology 1. 188—206.

Maloney, M. T., McCormick, R. E. (1993): An Examination of the Role That Intercollegiate Athletic Participation Plays in Academic Achievement: Athletes’ Feats in the Classroom. The Journal of Human Resources 3. 555—570.

Martens, M. P., Dams, O’Connor, K., Beck, N. C. (2006): A systematic review of college student-athlete drinking: Prevalence rates, sport-related factors, and interventions. Journal of Substance Abuse Treatment 3. 305—316.

Martos É. (2012): A fizikai aktivitás szerepe az elhízás megelőzésében gyermek-és felnőttkorban. In Szőts G. (szerk.): A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Budapest, Akadémiai Kiadó. 96—110.

McAuley, E., Blissmer, B., Marquez, D. X., Jerome, G. J., Kramer, A. F., Katula, J. (2000): Social relations, physical activity, and well-being in older adults. Preventive Medicine 31. 608—612.

Mechanic, D., Hansell, S. (1987): Adolescent Competence, Psychological Well-Being, and Self-Assessed Physical Health. Journal of Health and Social Behavior 4. 364—374.

Melnick, M. J., Sabo, Don F., Vanfossen, B. (1992): Educational effects of interscholastic athletic participation on African-American and Hispanic youth. Adolescence 27. 295—308.

Mikulán R. (2007): Versenysportolók dohányzási szokásai és alkoholfogyasztása. Magyar Sporttudományi Szemle 2. 28—31.

Mikulán R., Keresztes N., Pikó B. (2010): A sport mint védőfaktor: fizikai aktivitás, egészség, káros szenvedélyek. In Pikó Bettina (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Budapest, L’Harmattan — Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. 115—130.

Miller, K. E., Melnick, M. J., Barnes, G. M., Farrell, M. P., Sabo, D. (2007): Untangling the Links among Athletic Involvement, Gender, Race, and Adolescent Academic Outcomes. Social Sport Journal 2. 178–193.

Molnár P., Vass Z. (2005): A mozgásszabályozás és mozgástanulás elméleti, fejlődéslélektani és pedagógiai megközelítése. Kalokagathia 4. 5—21.

Morgan, K., Bath, P. A. (1998): Customary physical activity and psychological wellbeing: a longitudinal study. Age and Ageing 27. 35—40.

Moore, M. J., Werch, Ch. E. (2005): Sport and physical activity participation and substance use among adolescents. Journal of Adolescent Health 6. 486—493.

Mota, J., Silva, G. (1999): Adolescent’s Physical Activity: Association with Socio-Economic Status and Parental Participation Among a Portuguese Sample. Sport, Education and Society 2. 193—199.

Nagy Á., Fintor G., Urboinné Borbély Sz. (2016): Az egyetemi testnevelő tanárok tevékenységprofiljára ható testkulturális változások. In Kovács K. (szerk.): Értékteremtő testnevelés. Tanulmányok a testnevelés és a sportolás szerepéről a Kárpát-medencei fiatalok életében. Oktatáskutatás a 21. században 1. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, CHERD-H.

Neulinger Á. (2007): Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás. PhD-disszertáció. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.

Neulinger Á. (2008): A szabadidősport iránti érdeklődés Magyarországon 1. A sportolás megítélése és gyakorlata. Magyar Sporttudományi Szemle 4. 12—15.

Neulinger Á. (2009): A szabadidősport iránti érdeklődés Magyarországon — motivációk. Magyar Sporttudományi Szemle 1. 25—27.

Onyestyák N. (2010): A sport és politika kapcsolata Magyarországon az 1980-as években a nyári olimpiai játékok tükrében. PhD-disszertáció. Semmelweis Egyetem, Sporttudomány Doktori Iskola.

Orosz R. (2009): A labdarúgó tehetség kibontakoztatását befolyásoló pszichológiai tényezők vizsgálata. PhD-értekezés, Debreceni Egyetem BTK, HTDI Pszichológia Doktori Program

Orosz R., Bíró Zs. (2009): A siker kapujában. A labdarúgó tehetség pszichológiája. Debrecen, Kék Bolygó Tehetségpont

Orosz R., Jónás P. (2016): Új generáció – új szemléletek és utak a sporttehetség gondozásában. In Kovács K. (szerk.): Értékteremtő testnevelés. Tanulmányok a testnevelés és a sportolás szerepéről a Kárpát-medencei fiatalok életében. Oktatáskutatás a 21. században 1. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, CHERD-H. 46-64.

Orosz, R., Mező, F. (2015): Psychological factors in the development of footballtalent from the perspective of an integrative sport-talent model. Journal for the Education of Gifted Young Scientists 1. 58–76.

Paluska, S. A., Schwenk, T. L. (2000): Physical Activity and Mental Health. Current Concepts. Sports Medicine, 29: 3. 167-180.

Pate, R. R., Trost, S. G., Levin, S., Dowda, M. (2000). Sports participation and health-related behaviors among US youth. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine 9. 904—911.

Pauperio, Tiago, Corte-Real, Nuno, Fonseca, Antonio (2012): Sport, substance use and satisfaction with life: What relationship? European Journal of Sport Science 1. 73—80.

Perényi Sz. (2011): Sportolási szokások — Sportolási esélyek és változástrendek. In Bauer B., Szabó A. (szerk.): Arctalan (?) nemzedék. Ifjúság 2000-2010. Budapest, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. 159—184.

Perényi Sz. (2013): Alacsonyan stagnáló mozgástrend: a fizikai inaktivitás újratermelődése. In Székely L. (szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Budapest, Kutatópont. 229—249.

Perry – Burney, G. D., Takyi, B. K. (2002): Self Esteem, Academic Achievement, and Moral Development among Adolescent Girls. Journal of Human Behavior in the Social Environment 2. 15—27.

Pignitzky D. (2015): A versenysport hazánkban. In Laczkó T., Rétsági E. (szerk.): A sport társadalmi aspektusai. Pécs, PTE EK. 174-194.

Pikó B. (2002): Egészségtudatosság serdülőkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest

Pikó B. (2010): Közösségi hatóképesség és más társas befolyás szerepe a serdülők dohányzásában és alkoholfogyasztásban. In Pikó B. (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Budapest, L’Harmattan — Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. 87—101.

Pikó B., Keresztes N. (2007). Sport, lélek, egészség. Budapest, Akadémiai Kiadó

Pucsok J. (2006): Teljesítményfokozás, dopping és sport. In Mindentudás Egyeteme 5. Budapest, Kossuth Kiadó. 87-104.

Purdy, D. A., Eitzen, S. D., Hufnagel, R. (1982): Are Athletes also Students? The Educational Attainment of College Athletes. Social Problems 4. 439—448.

Pusztai G. (2011): A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Budapest, Új Mandátum Kiadó

Pusztai G., Kovács K. (szerk., 2015): Ki eredményes a felsőoktatásban? Nagyvárad, Budapest, Partium Press, Personal Problems Solution, Új Mandátum Kiadó

Rédei Cs. (2012): Az önkéntes kockázatvállalás lehetséges magyarázatai az alternatív szabadidősportokban. Szociológiai Szemle 1. 116—130.

Rétsági E. (2015): A sport szerepe a szocializációban és a pedagógiában. In Laczkó T., Rétsági E. (szerk.): A sport társadalmi aspektusai. Pécs, PTE EK. 51-61.

Rétsági E., H. Ekler J. (2011): A testnevelés elmélet és a testnevelés módszertan alapjai. In Rétsági E., H. Ekler J., Nádori L., Worth P., Gáspár M., Gáldi G., Szegnerné Dancs H. (szerk.): Sportelméleti ismeretek. Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Révész L. (2008): A tehetséggondozás, a kiválasztás és a beválás néhány kérdésének vizsgálata az úszás sportágban. PhD-értekezés tézisei. Semmelweis Egyetem, Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola

Révész L., Bognár J., Géczi G. (2007): Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban. Új Pedagógiai Szemle 6. 45-53.

Ross, S. R., Shinew, K. J. (2008): Perspectives of Women College Athletes on Sport and Gender. Sex Roles 58. 40—57.

Sack, A. L. (1987): College Sport and the Student—Athlete. Journal of Sport and Social Issues 31. 31—48.

Sallis, J. F., Zakarian, J. M., Hovell, M. F., Hofstetter, C. R. (1996): Ethnic, socioeconomic, and sex differences in physical activity among adolescents. Journal of Clinical Epidemiology 2. 125–134.

Sallis, J. F., Prochaska, J. J., Taylor, W. C. (2000): A review of correlates of physical activity of children and adolescents. Medicine & Science in Sports & Exercise 5. 963—975.

Schimank, U. (1995): A sport társadalmi alrendszerré fejlődése. In Dr. Fóti Péter (szerk.): Bevezetés a sportszociológiába II. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó. 241—270.

Sellers, R. M. (1992): Articles Racial Differences in the Predictors for Academic Achievement of Student-Athletes in Division I Revenue Producing Sports. Sociology of Sport Journal 1. 48—59.

Simantov, E., Schoen, C., Klein, J. D. (2000): Health-Compromising Behaviors: Why Do Adolescents Smoke or Drink? Identifying Underlying Risk and Protective Factors. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine 154. 1025—1033.

Simon A.(2012): A fittség és a fizikai aktivitás szerepe a szívbetegek szekunder prevenciójában. In Szőts G. (szerk.): A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Budapest, Akadémiai Kiadó. 24—35.

Smith, A. L. (1999): Perceptions of Peer Relationships and Physical Activity Participation in Early Adolescence. Journal of Sport and Exercise Psychology 21. 329—350.

Snyder, E., Spreitzer, E. (1981): Sport, Education and Schools. In Lüschen, G., Sage, G., Sfeir, L. (eds.): Handbook of Social Science of Sport. 119—146.

Stevens, T. A., To, Yen, Stevenson, S. J., Lochbaum, M. R. (2008): The Importance of Physical Activity and Physical Education in the Prediction of Academic Achievement. Journal of Sport Behavior 4. 368—388.

Strong, W. B., M., R.M., Blimkie, C.J., Daniels, S.R., Dishman, R.K., Gutin, B. (2005): Evidence based physical activity for school-age youth. Journal of Pediatrics 146. 732—737

Szabó Á. (2009): A (szabadidő)sport alapfogalmai és kutatott területei. 115. sz. Műhelytanulmány. Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalat gazdaságtan Intézet, Budapest. Forrás: http://edok.lib.uni-corvinus.hu/318/1/Szabo115.pdf. Utolsó látogatás: 2010. 11. 13.

Szalai S. (1976): A szabadidő problémái a különböző társadalmi berendezkedésű országokban. In Falussy Béla (szerk.): A szabadidő szociológiája. Budapest, Gondolat Kiadó. 171—178.

Szegnerné Dancs H. (2011): Sporttörténet. In Rétsági E., H. Ekler J., Nádori L., Woth P., Gáspár M., Gáldi G., Szegnerné Dancs H. (szerk.): Sportelméleti ismeretek. Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 255—335.

Tabák Gy. Á. (2012): A fizikai aktivitás mértéke mint a 2-es típusú diabetes rizikófaktora. In Szőts G. (szerk.): A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Budapest, Akadémiai Kiadó. 111—124

Taliaferro, L. A., Rienzo, B. A., Donovan, K. A. (2010). Relationships Between Youth Sport Participation and Selected Health Risk Behaviors From 1999 to 2007. Journal of School Health 80 (8). 399—410.

Takács F. (1999): Kultúra, testkultúra és globalizáció. Kalokagathia 1—2. 5—14.

Trost, S., Owen, N., Brown, W. J. (2003): Correlates of adults’ participation in physical activity: Review and update. Medicine & Science in Sports & Exercise 12. 1996-2001

Tugade, M. M., Fredrickson, B. L., Barrett, L. F. (2004): Psychological resilience and positive emotional granularity: Examining the benefits of positive emotions on coping and health. Journal of Personality 6. 1161—1190.

Ullrich-French, S., Smith, A. L. (2009): Social and motivational predictors of continued youth sport participation. Psychology of Sport and Exercise 10. 87–95.

Upthegrove, T. R., Roscigno, V. J., Zubrinsky, Ch. C. (1999): Big Money Collegiate Sports: Racial Concentration, Contradictory Pressures, and Academic Performance. Social Science Quarterly 4. 718—737.

Urbinné Borbély Sz. (2016): A testnevelők és a testnevelés tantárgy presztízse a megváltozott testkulturális környezetben. In Kovács K. (szerk.): Értékteremtő testnevelés. Tanulmányok a testnevelés és a sportolás szerepéről a Kárpát-medencei fiatalok életében. Oktatáskutatás a 21. században 1. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, CHERD-H. 111-122.

Videon, T. M. (2002): Who Plays and Who Benefits: Gender, Interscholastic Athletics, and Academic Outcomes. Sociological Perspectives 4. 415—444.

Vitányi I. (1995): Szabadidő és társadalmi változás. In Tibori T. (szerk.): „Társadalmi idő – Szabadidő”. A szabadidő új problémái a mai társadalomban. Budapest, Magyar Szabadidő Társaság. 382—386.

Washington, R. E., Karen, D. (2001): Sport and Society. Annual Review of Sociology 27. 187—212.

Yang, Xiao Lin, Telama, Risto, Laakso, Lauri (1996): Parents’ Physical Activity, Socioeconomic Status and Education as Predictors of Physical Activity and Sport among Children and Youths - A 12-Year Follow-Up Study. International Review for the Sociology of Sport 3. 273—291.

Documents

2004. évi I. törvény a sportról. Forrás: http://mob.hu/downloadmanager/details/id/64/. Utolsó látogatás: 2018. 03. 01.

Europe Sport Charta És A Sport Etikai Kódexe (2001): http://www.europatanacs.hu/pdf/CM_Rec(1992)14.pdf. Utolsó látogatás: 2018. 03. 03.

KSH (2016): Magyarország, 2015. Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf. Utolsó látogatás: 2017. 03. 18.