3. Sportpszichológiai vizsgálatok
„A sportpszichológiában alkalmazott tesztek, műszeres mérések egyrészt preventív jellegűek, azaz a probléma megelőzésére irányulnak. Az eredmények jelentős segítséget nyújtanak tehetséges sportolók kiválasztása során, valamint edzéskorrekció esetén. Amennyiben meglévő problémával érkezik a sportoló, a tesztek egyfajta támpontot adnak a szakembereknek a későbbi munka során alkalmazott módszerek kiválasztásához, azaz milyen területeken kell az adott sportolót fejleszteni. A műszeres mérések bizonyos egészségügyi szűrésére is alkalmasak (pl. perifériális látás vizsgálata).” (Balogh, 2016)
3.1. A főbb sportpszichológiai tesztek bemutatása
„Minden olyan teszt ebbe a csoportba tartozik, melynek felvételéhez nem szükséges bonyolult vizsgálati eszköz. Időtartamban néhány perc és kb. egy óra között lehet kitölteni őket. A sportpszichológiai teszteknek ót fő csoportját különítjük el:
- Teljesítmény-, és képesség tesztek
- Projektív tesztek
- Személyiségtesztek
- Egyéb, sportolókra fejlesztett tesztek
- Műszeres vizsgálatok eszközei
Az alábbiakban az egyes kategóriák főbb tesztjei kerülnek rövid bemutatásra.
- Teljesítmény-, és képességtesztek
WAIS-IV – Weschler Felnőtt Intelligencia teszt: A Wechsler Intelligenciateszt a hazánkban MAWI néven ismert mérőeszköz átdolgozott és modernizált változata, melyet 2008-ban fejlesztettek ki. A magyarországi adaptáció 2010 óta használatos. A teszt 16 éves kor felett alkalmazható. A WAIS-IV 4 indexet különböztet meg, amelyek az intelligencia eltérő aspektusait tárják fel:
- Verbális megértés,
- Perceptuális következtetés,
- Munkamemória,
- Feldolgozási sebesség.
Az indexekből felállított profil segítségével hasznos támpontot nyerhetünk a vizsgált személyek kognitív képességeiről. A WAIS-IV 10 szubtesztből és 5 kiegészítő szubtesztből áll:
- A Verbális megértés szubtesztjei: közös jelentés, szókincs, általános megértés, szótalálás.
- A Perceptuális következtetés szubtesztjei: mozaik-próba, mintakirakó, mátrixkövetkeztetés, képkiegészítés, súlybecslés.
- A Munkamemória szubtesztjei: számterjedelem, betű-szám szekvencia, számolás.
- A Feldolgozási sebesség szubtesztjei: kódolás, szimbólumkeresés, törlés.
WISC-IV - gyermek intelligencia teszt: A Wechsler Gyermek Intelligenciateszt a hazánkban MAWGYI és HAWIK néven ismert mérőeszközök átdolgozott és modernizált változata. 2003-ban fejlesztettek ki, a magyarországi adaptáció 2008 óta használatos. A WISC-IV indexei és szubtesztjei azonosak a felnőtt változatéval. Az indexekből felállított profil segítségével hasznos támpontot nyerhetünk a 6-17 éves fiatal sportolók kognitív képességeiről.
Test d2-Revision – Figyelem és összpontosítás teszt: A d2 a szelektív figyelem és a monotóniatűrés mérésére kidolgozott papír-ceruza teszt. Olyan figyelemvizsgáló eljárás, mely az információ feldolgozás sebességét, a szabálykövetést és a teljesítmény minőségi aspektusait tárja fel, s ez lehetőséget ad a koncentráció mértékének becslésére. Előnye, hogy tisztán a figyelmi teljesítményt méri, anélkül, hogy azt összemosná más speciális képességekkel (pl. számolás), továbbá fiatal sportolóknál is használhatjuk, mivel a teszt 9 éves kortól alkalmazható. A figyelmi kontrollfunkciók 3 összetevőben fejeződnek ki: az adott idő alatt teljesített anyag mennyisége; a munka minősége (hibaszám); és a teljesítmény időbeli mintázata (pl.: a fáradás hatása). Magyarországon korábban a Pieron tesztet alkalmazták első sorban a sportolók figyelmének vizsgálatára. A teszt az egyén teljesítményét a hibaszázalékhoz méri. Nem rendelkezik normákkal, így nem tudjuk, hogy mi számít alacsony, átlagos, illetve magas teljesítménynek, továbbá súlyos hiányossága, hogy viszonylag lassú munkavégzéssel is elérhető a 100%-os teljesítmény. A következőkben a projektív és személyiségtesztek közül ismerkedhetünk meg néhánnyal, melyet a sportpszichológia területén is használnak a szakemberek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy e teszttípusokat (egy-egy kivétellel) a diszciplína ritkábban alkalmazza, mivel ezek inkább a klinikai pszichológia területén használatosak.
- Projektív tesztek
Frank (1939) projektív teszteknek nevezte el azokat a vizsgálati próbákat, amelyek során egy strukturálatlan ingeregyüttesnek kell jelentést adnia a kliensnek. Feltételezése szerint, ha új helyzetekbe kerülünk, magunkkal visszük a személyiségünkhöz tapadó szokásokat, megoldási módokat, s az új szituációban is a régi körülmények vezetik cselekvéseinket. Még inkább ez történik akkor, ha ez a helyzet strukturálatlan. Ilyenkor áll elő az, hogy saját belső mintáinkat (amiket korábban sajátítottunk el) vetítjük rá a strukturálatlan anyagra. A szubjektív úgy bukkan fel, mintha objektív volna, szinte szükségszerűen beleszövődnek személyiségünk jellegzetes vonásai. A projektív tesztek strukturálatlanságuk révén többértelmű felhívást intéznek a személyhez. A teljesítménypróbák inkább az izolált képességeket vizsgálják, a projektív teszt a személyiség egészét veszi célba. Az vizsgálati személy valósághoz való viszonyának szinte valamennyi aspektusa feltárulhat a projektív tesztelés során. (Oláh, 2006, idézi Balogh, 2016).
Tematikus Appercepciós Teszt (TAT): A 31 képből álló TAT a képzett értelmező számára feltárja a személyiség uralkodó hajtóerőit, a vizsgált személy érzelmeit, érzéseit, komplexusait és konfliktusait. A Rorschach-próba mellett a másik legnépszerűbb projektív eljárás. A teszt a vizsgálati személy tudattalan fantáziáinak elemzését, látens szükségleteinek feltárását segíti azáltal, hogy értékeli a személyképek sorozatáról alkotott történeteit. A TAT bármilyen átfogó személyiségvizsgálat esetében alkalmazható serdülő és felnőtt sportolók körében.
Szondi-teszt: A teszt a Szondi Lipót-féle ösztönlélektan mérőeszköze, melynek elmélet alapfeltevése, hogy fontosabb választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják. A Szondi által kifejlesztett teszt az egyén projekciós hajlamaira alapozva, különböző emberekről készült fényképek rokonszenv és ellenszenv szerinti kiválasztása nyomán következtet a vizsgálati személy ösztönéletére. A teszt elvégzése során a 48 fényképet 6 sorozatban mutatják be a vizsgálati személynek, akinek 2 rokonszenves és 2 ellenszenves képet kell kiválasztania. A teszt 4 éves kortól alkalmazható.
Rosenzweig-féle Képes Frusztrációs Teszt (PFT): A frusztrációs tolerancia egyedi meghatározásának általánosan használt eszköze a PFT. A vizsgált személynek 24 különböző képet mutatnak, melynek mindegyike egy-egy frusztráló helyzetet ábrázol. Minden egyes képnél adott, felkínált válaszlehetőségekből kell a sportolónak kiválasztania, hogy az ábrán látható személy helyében miként reagálna. A teszt azt vizsgálja, hogy az egyén reakciója kifelé, a környezet felé vagy befelé, önmaga felé irányul-e. A válaszokat az alábbi módon csoportosíthatjuk:
- akadályhangsúlyos, vagyis megtapad a problémánál
- ítélet-jellegű, azaz a felelősséget hárítja
- megoldás-orientált
A teszt segítségével bejósolható, hogy frusztráló helyzetekben milyen reakcióra lehet számítani a sportolóktól.
Rajztesztek: A projektív rajz elkészítésekor a rajzoló az instrukciót követve alkot, irányítás nélkül rajzol. Az instrukció csak minimális mértékben befolyásolja a rajzot, és alig ad információt a vizsgált személy számára. A klinikai munkában gyakran használják az emberalak, a család, az állatok, a fa vagy a ház ábrázolását diagnosztikus eszközként, illetve terápiás segédeszközként. A rajzok kifejezik a rajzoló egyéniségét, személyiségét, általános állapotát. Az alábbiakban két rajzteszt-típus kerül rövid bemutatásra.
Alakrajz-tesztek: Ide sorolhatók az ember-rajz tesztek (ember, család, elvarázsolt család, ember az esőben, stb.). A pszichodiagnosztikai tapasztalat azt igazolja, hogy a rajzolt alakok vonalvezetésükben, arányaikban, elhelyezkedésükben, ruházatukban, kimunkáltságukban stb. a rajzoló személyiségstruktúrájával és dinamikájával szorosan összefüggő jellegzetességeket mutatnak.
Farajz-teszt: farajzokat számos formai-technikai szempont szerint elemezzük. Ilyen szempont például a méret, vonalvezetés, rendezettség, a lomb–törzs–gyökér arány, az ágazat formája, törzsön lévő sérülés, odú megléte, stb. A farajzok szimbolikus értelmezése sajátos térszimbolikai alaptételeken nyugszik. A személyiség struktúrájáról, beállítódásáról, sérelmeiről, idői orientációjáról (a múlt élményeinél tapad meg, jelentudatos, vagy inkább jövőorientált) is információt nyerhetünk a farajz-típusú tesztek alkalmazása során.
A projektív rajztesztek előnyei és hátrányai:
- Nem igényli a verbalitást, tehát visszahúzódóbb, bátortalan személyek számára segíti a bevonódást
- Csoportosan is elvégezhető
- Nem évül el
- Megismételhető
- A jelenség komplex
- A rajzi szimbólumok individuálisan változnak.
- Egy bizonyos rajzi ismérvet (pl. annak mérete) több különböző ok is létrehozhat.
- Ugyanazt a rajzi jelenséget különböző személyeknél különbözőképpen is lehet értelmezni.
- Problémát jelent a rajzi változók mérése, mivel vannak objektíven és szubjektíven megragadható ismertetőjegyek.
Lüscher teszt: Lüscher svájci pszichológus által kidolgozott módszer a személyiség pszichofiziológiai állapotának feltérképezését szolgálja. Arra a feltevésre épül, hogy a színek hatást gyakorolnak az emberre, ezért a színpreferenciák és a színelutasítások alapján kikövetkeztethetők bizonyos viselkedési irányultságok. A teszt többek között olyan jellemzők feltárására alkalmas, mint például a stresszel szembeni ellenálló képesség, a teljesítmény vagy a kommunikáció, de jól használható a testi tüneteket kiváltó pszichés stresszorok azonosítására is. A színválasztásokat többnyire tudattalan folyamatok irányítják, így a személyiség mélyebb rétegeibe nyerhetünk bepillantást, nem pedig a tudatos szférába, amit a papír-ceruza tesztek térképeznek fel. A teszt felvétele kb. 5-10 percet vesz igénybe, serdülő és felnőtt korban alkalmazható.
Wartegg: A Wartegg teszt az atematikus és tematikus módszerek között elhelyezkedő szabad rajzolási projektív eljárás, mely a személyiségstruktúra egészének megismerésére irányul. A Wartegg próbát önmagában nem, hanem komplett személyiségvizsgálat részeként alkalmazzuk. A tesztlapon nyolc darab 4 cm-es oldalú négyzet van, mindegyikben egy-egy rajzkezdeménnyel (pl.: pont, négyzet). A Wartegg által összegyűjtött rajzkezdemények egymással kapcsolatban álló elemek, melyek egy jelrendszer részeként szolgálnak. Az ábráknak felszólító jellegük van, melyek egy-egy életterületre irányulnak. Használatánál egyrészt formai, másrészt statisztikai értékelést végzünk. Utóbbi abban segít, hogy egy-egy karakterjegy kimagasló, vagy gyenge értékét láthassuk. A rajzok jelentéstartalma mellett számos értékelési szempont létezik (pl.: a vizsgálati idő, a rajzolás sorrendje, a kifejezés faktorai, stb.) Felnőtt és gyermek sportolóknál egyaránt alkalmazható (Kreácsik, 2004, idézi Balogh, 2016).”
„Metamorfózis-teszt: A metamorfózis-teszt segítségével pozitív és negatív azonosulások révén kaphatunk információkat a vizsgálati személyek belső világáról, én-képéről. A pozitív azonosulások azt mutatják meg, amivé a személy válni szeretne, a negatív azonosulások pedig azokat a tulajdonságokat, amelyeket szeretne elrejteni a külvilág elől. A teszt elsőre játékos jellegűnek tűnhet, azonban egyaránt alkalmazható gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél is. A teszt kategóriákat kínál fel, pl. állat. A pozitív választások a „mi lennél, ha…” kezdetű állítással az azonosulások, míg a negatív választások a „mi nem lennél semmiképp…” kezdetű állítás az ellenazonosulások sorát adja.
- Személyiségtesztek
BIG5: A tesztet Caprara, Barbaranelli és Borgogni, (1993, 1999, idézi Balogh, 2016), hazai adaptációját Rózsa (2004, idézi Balogh, 2016) végezte. A BIG5 a személyiség mérésére kidolgozott átfogó önjellemző kérdőív. A 132 tételből álló mérőeszköz a személy alapvető érzelmi, interperszonális és motivációs jellegzetességeit méri. 15 éves kortól alkalmazható, a kérdőív kitöltése 20-40 percet vesz igénybe.
Dimenziói a következők:
- energia
- barátságosság,
- lelkiismeretesség,
- érzelmi stabilitás
- nyitottság
Minden skála két további alskálára bomlik, amelyek a fő dimenziókon belüli finomabb osztályozást teszik lehetővé.
EPQ (Eysenck Personality Questionnaire): A teszt négy különböző dimenzió szempontjából jellemzi a vizsgálati személyt, melyek a következők: pszichoticizmus, extroverzió, neuroticizmus, vagy emocionális labilitás és konformizmus. A pszichoticizmus az egyének agresszivitásra való hajlamát, empátiás készségét, impulzivitását, kreativitását, konvencionalizmusát hivatott vizsgálni. Az extroverzió dimenziója a külvilág felé való nyitottságot, érdeklődését, vagy éppen ennek hiányát mutathatja ki. A neuroticizmus faktora a vizsgált személyek neurózisra (szorongással járó mentális probléma) való hajlamát jellemzi. A konformizmus az adott társadalmi viszonyokhoz való alkalmazkodó képességet vagy az alkalmazkodásra való képtelenséget fejezheti ki. Maga a teszt 90 eldöntendő kérdést tartalmaz, melyekre rövid gondolkodási idő után kell a vizsgálati személyeknek igen/nem típusú választ adniuk.
STAI Spielberger-féle Állapot - Vonás Szorongás Kérdőív: A STAI a szorongás erősségének mérésére kidolgozott 40 tételből álló kérdőív. Elkülönítjük a pillanatnyi szorongás, valamint a szorongás, mint személyiségvonás felmérésére szolgáló skálákat. A teszt segít tehát megkülönböztetni az átmeneti szorongási állapotot a szorongásra való általános hajlamtól. Az állapotszorongás skála rámutat az átmeneti feszültségekre, aggodalmakra, nyugtalanságra, amit főleg fizikai veszély és pszichológiai stressz válthat ki. A vonásszorongás skála a szorongásos zavarok feltárásárát és szűrésérét szolgálja. Érdemes megjegyezni, hogy bár a fenti két dimenzió elméletileg elkülönített, a vonásszorongás fokozott mértéke hajlamosít az állapotszorongásra. A tesztet serdülőknél és a felnőtt sportolóknál használhatjuk.
- Egyéb, sportolókra kifejlesztett papír-ceruza tesztek
CSAI-2: A kérdőív (Competitive State Anxiety Inventory – 2) Martens és munkatársai nevéhez kötődik. Ez volt az első sport specifikus vizsgálóeljárás (Lavallee, 2004, idézi Balogh, 2016). A kérdőív 27 állítást tartalmaz, magyarra 1994-ben Sípos Kornél standardizálta. A teszt a sportolók verseny előtti szorongásmintáit, valamint önbizalmuk szintjét vizsgálja. Huszonhét tételt tartalmaz, mely 3 skálába rendeződik, minden skálához 9 állítás tartozik:
- Kognitív szorongás
- Szomatikus szorongás
- Önbizalom
A teszt előnye, hogy könnyen és gyorsan felvehető, gyakorlati élethelyzetet vizsgál, fiatal sportolóknál is biztonsággal alkalmazható.
ACSI-28: A kérdőív Smith és munkatársai (1995, idézi Balogh, 2016) által kidolgozott magyar mintára módosított változata. Első változata 87 tételből állt, melyet a kutatók később 28-ra csökkentettek. Ezek az állítások a sportoló személyes tapasztalatait fejezik ki. A huszonnyolc tétel hét skálába rendeződik, minden skálához 4 állítás tartozik:
- Csapásokkal való megküzdés
- Teljesítmény téthelyzetben
- Célkitűzés/ mentális felkészülés
- Koncentráció
- Szorongásmentesség
- Önbizalom és teljesítménymotiváció
- Edző általi irányíthatóság
Az ACSI-28 könnyen és gyorsan felvehető, értékelhető, eredményei alapján pontosabb képet kaphatunk a sportoló problémáiról. Sport Motivációs kérdőív (SMS): A tesztet eredetileg Pelletier és mtsai készítették (1995, idézi Balogh, 2016). A sport motivációs kérdőív a sportoló motivációjának típusát hivatott meghatározni, azaz, hogy indíttatása, cselekedetei belső, vagy külső hajtóerők alapján működnek inkább. A teszt vizsgálja továbbá az amotiváció jelenségét is.
Az észlelt motivációs környezet a sportban, a PMCSQ -2: Az eredeti kérdőívet Newton és Duda fejlesztette ki (2000), a magyar adaptációt Révész és mtsai (2009, idézi Balogh, 2016) végezték. A kérdőív a feladat, illetve énközpontú beállítódást vizsgálja, csapatsportolóknál. A kérdőív segítségével azonosítható a motivációs környezet, továbbá akár a kiválasztási és tehetséggondozási rendszer kiegészítő elemévé is válhat. A teszt két főskálájához 3-3 alskála tartozik:
TASK, „feladat központúság”
- Kooperatív tanulás
- Csapaton belüli szerep
Fejlődésre való törekvés
EGO, „énközpontúság”- Hibázástól, büntetéstől való félelem
- Egyenlőtlen elismerés
Csapaton belüli rivalizálás
- Műszeres vizsgálatok eszközei
A műszeres vizsgálatokat a kondicionális állapot felmérésére, az érzékelés és észlelés vizsgálatára használjuk a sportolók körében. Az alábbiakban a műszeres vizsgálatok négy csoportját tekintjük át 1-1 példával.
Munkapróbák, munkamód vizsgáló eszközök: A munkavégzés időtartamára, kézügyesség vizsgálatára, kudarctűrő készségre és a koordinációs készségre kiterjedő vizsgálatok tartoznak ebbe a csoportba. Példák:
- Moede fonaltábla: kézügyesség és munkamód vizsgáló eszköz.
- Crawford munkapróba: kézügyesség vizsgálata, disztributív figyelemvizsgálatokkal szokták kiegészíteni
- Konstrukciós henger és konstrukciós korong: manuális képességet, munkatempót és koordinációs készségeket vizsgál.
- Riccossay, ujjügyesség vizsgáló: az ujjak manipulációs készségét, továbbá a kudarctűrő készséget vizsgáljuk vele.
Motoros- és szenzomotoros funkciókat vizsgáló műszerek: Az érzékelés és észlelés, figyelem, koncentráció, manipulációs készség, valamint a monotónia tűrés mértékére vonatkozó vizsgálatok tartoznak ebbe a csoportba.
Komplex szenzomotoros vizsgáló és konfliktométer: A műszer a szenzomotoros funkciók vizsgálatára leggyakrabban használt különféle reakcióidő típusok mérésére (egyszerű, választásos és szelektív, vagy összetett) alkalmas. Ugyanakkor megfelel olyan új elemzési szempontoknak, mint a tréningezés lehetősége, és az igényszint, mint fontos munkamód jegy vizsgálatára is.
Kézkoordináció vizsgáló: A berendezés segítségével vizsgálhatjuk a szem-kéz koordinációját, a koncentrációt, a figyelmet, a monotónia tűrést és a kézügyességet is.
Kombinált disztributív figyelemvizsgáló: A készülékkel a megosztott figyelem, a kétkezes koordináció, valamint a monoton feladathelyzet okozta terhelés hatása vizsgálható. Egykezes és kétkezes vizsgálatra is alkalmas.” (Balogh, 2016)
3.2. A VTS (Vienna Test System) sportpszichológiai felmérésre alkalmas tesztjei
„Ebben az alfejezetben a számítógépesített vizsgálati eljárások során használt teszteket és ezek keretprogramját, a Vienna Test Systemet (röviden VTS) mutatjuk be. Az egyes tesztek részletes leírása mellett megadjuk a teszt főbb attribútumait is: milyen kompetenciákat vizsgál, milyen formái léteznek, mennyi idő szükséges a kitöltéséhez. A tanulmány végén szerepel egy áttekintő táblázat, amely a vezetői kompetenciákat és a VTS teszteket állítja párhuzamba.
A Vienna Test rendszer az osztrák Schuchfried GmbH által kifejlesztett számítógépes pszichológiai mérési tesztrendszer, mellyel a sportolók kognitív képességeit és személyiségjegyeit egyaránt mérni lehet. A számítógépes módszereket régóta alkalmazzák a pszichológiai mérőeszközök, egyedülálló előnyöket nyújtva ezzel a felhasználóiknak (pl. milliszekundumos mérési lehetőség). A standardizált tesztfelvétel a vizsgálatvezetőtől függő szubjektív tényezőket teljes mértékben kizárja, ez további előny a papír-ceruza tesztekhez képest. Az teszteredmények azonnal, pontosan és könnyen áttekinthetők, továbbíthatók különböző statisztikai feldolgozásokra, például a mérési adatok Excel táblázatban való megjelenítésére. A sportolók teszteredményeit az adatbázis tárolja, így azok később újabb vizsgálatok eredményeivel is azonnal összehasonlíthatók. A Vienna innovativitása és rugalmassága világszerte megfelel a szigorú minőségi elvárásoknak. A tesztrendszer könnyen használható, a vizsgálati személyre szabható, azaz sportág specifikus, mely rendkívül hasznos az adott sportoló / edző vagy akár csapat számára. Számos kompetenciát célzottan tud mérni, legyen szó akár problémamegoldásról, eredményorientációról, vagy célkitűzésről (pl.: teljesítménymotiváció, önbizalom). Döntési készségeket (döntési képesség, döntéshozatali stílus, kompetencia), az asszertivitási szintjét, együttműködési készségeket (konfliktuskezelés, csapatmunka, empátia, problémafókuszáltság, stb.) is mérhetünk vele. A stressz tűrés (frusztrációs tolerancia, stresszhelyzetben mutatott stabilitás), a szabálykövetés és a szimultán figyelmi kapacitás precíz vizsgálata is megvalósítható vele.
Sportpszichológiai szempontból a mérhető tényezők három csoportba sorolhatók:
Kognitív tényezők: Ide tartozik pl. a stressz, figyelem, memória, reakcióidő, előre jelzési készség (anticipáció), melyek egytől egyig fejleszthetőek.
Személyiségjegyek: Ezek a tulajdonságok meghatározzák a sportoló viselkedését kiélezett szituációkban, vagy pl. a helyét a csapatban. Mérhető az adott személy impulzivitása, motivációja, érdekérvényesítési készsége. Ezek azonosításával a sportoló felkészíthető a kiélezett helyzetek kezelésére.
Fiziológiai tényezők: A pulzus, légzésszám, bőrellenállás, stb. egyidejű mérésével pontosíthatók a sportoló fizikai reakciói téthelyzetek során, mely támpontot nyújt a sportpszichológusi felkészítő munkában Miért előnyös a Vienna Tesztrendszer alkalmazása:
- Sportpszichológiai szempontból azonosíthatók az erősségek és a fejlesztendő területek.
- Iránymutatást adhat az adott sportoló sportági alkalmasságára
- Eszközt biztosít az edzőknek felkészülési és edzés tervek kialakításához/ módosításához.
- Általános képet nyújt a sportoló készségeiről, személyiségéről
- Új játékosnál segítséget nyújt a csapatba, környezetbe való beilleszkedés területén
- Azonnali eredményeket ad
- Kognitív mérőfeladatainak jelentős része alkalmas az adott tényező fejlesztésére,
Az alábbiakban olyan tesztek kerülnek bemutatásra, melyek a sportpszichológiai vizsgálatok eszköztárába sorolhatóak. A Vienna Test System (röviden VTS) egy számítógépesített tesztrendszer program, amely keretében számos tesztet lehet prezentálni. A program azt is lehetővé teszi, hogy saját teszteket dolgozzunk ki és használjunk a keretében. A VTS segítségével tetszőlegesen lehet komplett tesztcsomagokat összeállítani, elmenteni, tárolni és futtatni. Így a tesztadminisztráció teljesen automatikusan, sztenderd módon történik. Az egyes tesztek közé lehet pihenőidőket is beiktatni. A vizsgálat teljes ideje alatt jelen van egy vizsgálatvezető, aki előkészíti a vizsgálathoz szükséges eszközöket, fogadja a vizsgálati személyt, elmondja a tudnivalókat és az instrukciókat. Elindítja a tesztcsomagot a számítógépen, válaszol a vizsgálati személy feltett kérdéseire, de akár meg is szakíthatja a tesztadminisztrációt, ha az szükséges (például kérdés vagy valamilyen hirtelen fellépő probléma miatt). Megszakítás után újra elindíthatja a teszteket (Hőgye-Nagy és Kurucz, 2014).
Two- Hand Coordination 2HAND: A teszt a szenzomotoros koordinációt, illetve a két kéz koordinációjának készségét vizsgálja. Az ábrán is látható golyót kell a teszt során a minél rövidebb időn belül eljuttatni „A” pontból „B” pontba, hogy az nem érhet hozzá a falakhoz. tesztformától függően a sportolók ezt joystick-kal vagy kontrol karral (kézi tekerő) végezhetik. Életkorhoz nem kötött. Tesztidő: 8-15 perc
Döntési teszt: A teszt a reaktív stressztoleranciát, reakcióidőt és az esetleges figyelmi deficitet méri folyton és gyorsan változó vizuális és akusztikus ingerek segítségével. Egy komplex vizsgálati eljárás, amelyben a személy szín- és hangingerekkel találja magát szembe, ezekre különböző gombok és pedál segítségével kell reagálnia. Maga a válaszadás formája és a tesztfeladat egyszerű, ami nehézzé teszi, az az ingerek változásának a gyorsasága. A vizsgálati személy szükségszerűen túlterhelt lesz, ami stresszhelyzetet teremt. A tesztnek 6 formája létezik, kb. 6-15 perc alatt lehet kitölteni, tesztformától függően.
Párhuzamos figyelem teszt: A Párhuzamos figyelem teszt a szimultán kapacitást és a stressztoleranciát méri. A szimultán kapacitás azt jelenti, hogy a személy egyszerre foglalkozik rutin jellegű és kognitív teljesítményt igénylő (problémamegoldó) feladatokkal (többszörös tevékenység). A stressztolerancia arra utal, mennyire változik a teljesítmény rutin jellegű feladatok végzése esetében normál és stresszteli környezetben. Egy tesztforma létezik, amelyet kb. 40 perc alatt lehet kitölteni.
COG: A figyelmi funkció és koncentráció vizsgálatára alkalmas teszt. A teszt során a vizsgált személynek különböző ábrákat kell összehasonlítania. A COG a koncentráció képességét 3 változón keresztül közelíti meg. Az „energia” változó a feladat elvégzéséhez szükséges koncentrációt, a „funkció” változó nem minden feladat elvégzéséhez szükséges azonos mértékű koncentrációt mutatja, illetve a „precizitás” változó a teljesítmény minőségét jelenti. A teszt időkorlát nélküli formáiban az energiaváltozót vizsgáljuk, míg az időkorlátos tesztekben a funkciót és a precizitást. Tesztidő: 5-20 perc
LVT: A teszt a vizuális teljesítményt, az áttekintőképességet, valamint a vizuális szelektív figyelmet méri komplex környezetben. A sportolónak fókuszáltan, a zavaró tényezőket figyelmen kívül hagyva kell időnyomás alatt dolgozni. A kapott eredmény bejósolja, hogy egy összetett, vizuális zavaró ingerekkel terhelt környezetben milyen pontosan tudja a sportoló elkülöníteni a releváns ingereket az irrelevánstól, továbbá a teljesítmény változásáról is információt nyerünk. Ez rendkívül hasznos teszt a labdajátékokat űző sportolók számára. Tesztidő: 5-25 perc.
MDT: A teszt a figyelmi teljesítményt, valamint a motoros (reakcióidő) és kognitív (döntési idő) reakciók sebességét vizsgálja. A teszt jegyzi a korai, illetve a késői reakciókat is. A teszt során a centrálisan elhelyezkedő pont mozgására kell reagálni. Első sorban motor és autósportban ajánlják, mivel ott rendkívül fontos a pontos és gyors válaszadási készség. A tesztnek 3 formája létezik a nehézségi szint alapján. Tesztidő: mindhárom típusnál átlagosan 8 perc
MLS: A teszt statikus és dinamikus feladatokkal vizsgálja az ujjak, a kéz és a kar mozgásait. Mérhető vele a célzási készség (a mozdulat pontossága), a kézremegés (tremor), a kézkarmozgások pontossága, a kéz és az ujjak ügyessége, a kéz és karmozgások aránya, a csukló és az ujjak sebessége. A teszt 7 éves kor fölött, három formában végezhető el. Típusai szubtesztek számának alapján különíthetők el. Tesztidő: 15-20 perc (a rövid formára)
PP (Perifériás észlelés teszt): A PP teszt a sportolók perifériás észlelési képességeit vizsgálja. A sportoló a feladatmegoldások során a vizuális mező közepére figyel, de ezzel egy időben kell reagálnia a periférián megjelenő fényingerek bizonyos típusára. A kapott eredmény megmutatja a versenyző jobb és bal vizuális észlelési mezőjének szélességét fokban kifejezve. A téves riasztások, a kihagyások száma és a reakcióidő is értékelésre kerül.Tesztidő: 25 perc
SIGNAL (fókuszált figyelem teszt): Hosszú távú szelektív figyelem vizsgálatára kifejlesztett teszt. A képernyő teljes területén pontok jelennek meg, melyek véletlenszerűen eltűnnek, és más-más helyen megjelennek. A sportolónak fel kell ismernie és minél gyorsabban gombnyomással reagálnia, ha valahol a képernyőn 4 pont egy négyzetet alkot. Vagyis releváns jeleket kell az irreleváns ingerektől megkülönböztetnie. A teszt komplex vizuális ingerek regisztrációját értékeli időnyomás alatt, hosszabb időn keresztül. 7 éves kortól alkalmazható. Kitöltési idő: 14-25 perc
SIMKAP (Szimultán kapacitás): A SIMKAP a szimultán figyelmi kapacitást és a reaktív stressztoleranciát vizsgálja. A szimultán figyelmi kapacitás során a sportoló teljesítményét vizsgálja olyan helyzetben, amikor rutinfeladatokat és problémamegoldást igénylő feladatokat végez egyszerre. A stressztolerancia a teljesítménybeli különbséget figyeli rutinfeladatok végzése közben (alaphelyzetben és megnövekedett kihívások között). A tesztnek létezik egy rövidebb és egy hosszabb formája. Tesztidő: 15-40 perc (tesztformától függően)
SMK (Szem-kéz koordináció teszt): A teszt vizsgálja a szem-kéz, a két kéz, vagy a szem-kéz-láb koordinációt egy körcikk manőverezése által, ami saját magától mozog egy 3 dimenziós teremben. Az egyén koordinációjához szükséges időt a kapott információk és a feedback információi determinálják. Az eredmények megmutatják a változások mozgásszintű lekövetésének képességét, a szemmel érzékelt változások kézzel való lekövetési készségét Érdemes megjegyezni, hogy a rossz eredmény koncentrációs problémákból is eredhet. Tesztidő: 15 perc
ZBA (Anticipáció, mozgás-idő becslés teszt): A teszt segítségével mérhető a mozgásirány- és mozgásidő érzékelése, valamint a mozgás előrejelzésének képessége. A tesztben egy zöld labdát láthatunk gurulni a képernyőn, mindig más útvonalon és irányba haladva. Valamikor eltűnik, és láthatatlanul halad tovább. Ekkor megjelenik két vonal, s a válaszadónak akkor kell reakciót adni, ha úgy véli, a labda a második vonalhoz ért, miközben az is a feladata, hogy megjelölje azt a pontot, ahol a labda át fog haladni a célvonalon. Tesztidő: 15-25 perc
RISIKO (Kockázatvállalás teszt): A teszt fő változója a kockázatvállalási hajlandóság és a hatékonyság. A sportoló feladata, hogy minél több pontot szerezzen azáltal, hogy egy szabálytalanul mozgó labdát egy körönbelül tart. A feladatot négy különböző körülmény között kell végrehajtani, az egyes részek három menetből állnak. A kör sugarát a tesztet végző állíthatja be magának. A kapott pontszámok minden menet után visszajelzésre kerülnek, melyeket a sportoló figyelembe vehet az újbóli beállításkor. Az egyes körülmények a koordinálás nehézségében, illetve a követendő labda gyorsaságában térnek el egymástól. A teszt bármely életkorban alkalmazható. Tesztidő: Kb. 20 perc
Rezilancia teszt (BACO): Objektív személyiségteszt a reziliancia különböző aspektusainak vizsgálatára. A teszt a következő aspektusokban mér:
- időnyomás
- mások jelenléte
- feladatok konfliktusa
- váratlan helyzetek
- inadekvát visszajelzések
- nem megfelelő munkakörülmények” (Balogh, 2016)
Mindennapi figyelem teszt - Test of Everyday Attention – TEA
„A TEA a végrehajtó figyelmi aspektusokat vizsgálja akusztikus és vizuális modalitásban, négy faktor mentén: munkaemlékezeti kapacitás; figyelmi szelekció; figyelemváltás; fenntartott figyelem. A teszt a hétköznapi életből ismert ingereket, jeleket, illetve a hétköznapokban is gyakran megjelenő feladatokat alkalmaz és jelenít meg, melyek a feladathelyzetet életszerűvé teszik, megkönnyítik a személyek számára a teszthelyzet elfogadását, a feladatperspektíva felvételét és a megkívánt feladatelköteleződés kialakítását. Mindezek által a figyelmi funkcionálás realisztikusabb becslését teszik lehetővé. A TEA az egységes kontextusnak köszönhetően egyidejűleg, egy egységes feladatkészlet segítségével ragadja meg a figyelmi működés egyes aspektusait. A teszt nyolc altesztje egy képzeletbeli utazás jellemző élethelyzeteihez kapcsolódik.
Térképkeresés – a személynek egy nagyméretű színes térképem kell 80 db közismert szimbólumot (étterem, szerviz jelölése) megkeresni két perc alatt. Vizsgált tulajdonság – vizuális szelektív figyelem
Emeletszámlálás - a személynek egy elromlott lift hangjelzései alapján kell meghatároznia, hogy a lift hányadik emeleten áll meg. Vizsgált tulajdonság – fenntartott figyelem
Emeletszámlálás zavaró ingerek mellett - a személynek egy elromlott lift hangjelzései és zavaró hangjelzések alapján kell meghatároznia, hogy a lift hányadik emeleten áll meg. Vizsgált tulajdonság – hallási szelektív figyelem
Vizuális emeletszámlálás – a személynek egy lift helyzetét kell meghatároznia vizuális szint- és irányjelző ábrák alapján Vizsgált tulajdonság – figyelem váltás, kognitív flexibilitás vizuális jelzésekkel
Hallási emeletszámlálás – a személynek egy fel-, ill. lefelé közlekedő lift helyzetét kell meghatároznia akusztikus szintjelzések alapján. Vizsgált tulajdonság – figyelem váltás, kognitív flexibilitás akusztikus jelzésekkel
Telefonkönyv keresés – egy telefonkönyv meghatározott jelentésű jeleit kell bekarikázni adott idő alatt.
Telefonkönyv keresés kettős feladathelyzetben – egy telefonkönyv meghatározott jelentésű jeleit kell bekarikázni adott idő alatt, miközben hangjelzéseket kell megszámolnia. Vizsgált tulajdonság – figyelmi szűrés és megosztott figyelem
Lottósorsolás – egy céljelhez (nyerő számok a lottón) tartozó betűjelzéseket kell leírnia egy tíz percen keresztül hallott hangsorozat alapján.” (Balogh, 2016)
3.3. Videóelemzéses technikák bemutatása
„A videó alapú rendszereket lehet függetlenül működő kamerákkal is használni, azonban fontos, hogy a kamerák közvetlenül kapcsolódjanak a számítógéphez. A függetlenül működő kamerák esetében fontos, hogy legyen egy egyedi kiindulási pont az elemzés kezdetekor, ugyanis ennek hiányában időben eltolódhatnak a felvételek. Az egyéni indítás esetében szinte várható, hogy nem szinkronizálva történik. Ezt a problémát fokozza, ha kevesebb képet készítünk másodpercenként, mert ebben az esetben sokkal nagyobb az esélye a lehetséges időeltolódásnak a két vagy több kamera esetében. Az indító jel kialakítását és az időeltolódást el lehet kerülni, amennyiben a kamerákat egy mozgáselemző szoftver működteti.
Marker nélküli videó elemzés: A marker nélküli videó elemzéseket úgynevezett offline rendszereknek is hívják, ugyanis az azonosításra szolgáló tájékozódási pontokat utólag veszik fel. Ennek a rendszernek a nagy előnye, hogy olyan helyzetekben is lehet alkalmazni, amikor nem lehet markereket rögzíteni, például Olimpiai Játékokon, vagy más világeseményeken. Az azonosítás történhet manuálisan vagy automatikusan. Előbbi esetében a pontok bejelölése az egér segítségével, manuális digitalizálással történik, mely rendkívül monoton, idő- és humánerőforrás igényes folyamat. A nehézségek ellenére rendkívül fontos folyamat a marker nélküli mozgáselemzés, ugyanis a valós életből származó adatokat – melyek laboratóriumi körülmények között megismételhetetlenek – csak ilyen módszerrel tudjuk vizsgálni (pl. Londoni Olimpia: Usain Bolt 100m döntő, 2012). Az automatikus marker nélküli mozgás követés a test körvonalainak felismerésén alapszik.
Markeres videó elemzés: Ennek a típusnak a használata során a vizsgálni kívánt objektumnak a mozgás szempontjából legfontosabb pontjait markerekkel kell megjelölni, az elemző ezeknek a markereknek a helyzetét követi nyomon. A markereket úgy tervezték, hogy a lehető legnagyobb legyen a környező pixelek közötti kontraszt. Alapvetően megkülönböztetünk aktív és passzív markereket. Az aktív markerek valamilyen fény-, vagy hangjelzéssel működnek, míg a passzív markerek nem küldenek jeleket. Passzív markerek használata esetén nincs szükség összeköttetésre a mozgó objektum és az elemző között, a stratégiailag fontos pontokhoz kell rögzíteni a könnyű, speciális retroreflektív anyaggal bevont, vagy a környezetüktől jelentősen eltérő színnel (fehér-fekete) kialakított markereket. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a felhelyezés és a viselés nem jelent kényelmetlenséget, így a mozgáselemzés nem befolyásolja magát a mozgást. A passzív markerek hátránya, hogy markereket a róluk felvett képek alapján azonosítani kell, melyeket később a szoftver referenciaként használ. A kamerák által felvett képeken a markereket környezetüktől fényességük alapján lehet elkülöníteni. A mozgást analizáló szempontjából a markerek információ vivőnek tekinthetők, középpontjuk koordinátáinak ismerete tulajdonképpen a megjelölt pontok helyzetének ismeretét jelenti. A mozgások vizsgálata során az egyes markerek trajektóriáinak felvételét nehezíti, ha valamelyik kamera felől nézve átfedés vagy takarás történik. Az ilyen, nem egyértelmű helyzetek feloldását a többi kamera által látott kép(ek)ből lehet elvégezni. Az eredményes mozgásanalízishez először a stratégiailag fontos pontokat kell kijelölni. Emberi járás analízisénél ezek: boka, térd, csípő, váll, könyök csukló és fej. A szabadidős- és versenysportolók esetében is rendkívül fontossággal bírnak az ilyen rendszerek. Például egy versenysportoló esetében (pl. futó), amikor század-, tized másodpercek döntenek a helyezések között, a mozgáselemzés segíthet a jobb eredmény elérésében. A rendszer segítségével minimális eltérések is észrevehetők, melyek szabad szemmel nem láthatók. Egy futás és járás vizsgálatával foglalkozó cég például markerek berajzolását követően négy nagyfelbontású kamerával, több látószögből veszi fel a vizsgáltszemély futását és többek között olyan kérdésekre ad választ az elemzés, mint mi az egészséges futóstílus a számomra, hogyan futok, mit kell javítanom, hogyan növelhetem a futásom hatékonyságát. A vizsgálat nem csak élsportolók számára elérhető, hanem a lakosság számára is.
Infravörös rendszerek: Az infravörös rendszerek használata speciális kamerákat igényelnek, melyek képesek rögzíteni az infravörös, vagy közel infravörös fényt visszaverő markereket. Ezek a rendszerek ellenőrzött (laboratóriumi) körülmények között használhatók, kerülve a tükröződő anyagokat illetve a napfényt. A kamera és egyéb eszközök (pl. gyorsulásmérő) szinkronizációja, az adatgyűjtés és a kamera tulajdonságainak beállítása (frekvencia, zársebesség) teljes egészében számítógép-vezérelt ezáltal nincs szükség az utófolyamatokra (adatpontok szinkronizációjára). A környezeti fényelnyomás növelésére a markereket infravörös fénnyel világítják meg stroboszkóposan. A környezeti fényelnyomást tovább növeli a kamera lencséjére helyezett, infravörös tartományban áteresztő szűrő.
Ultrahangos rendszerek: Az ultrahangos rendszerek esetében a markerek ultrahangot bocsátanak ki, melyet több mikrofon rögzít. Amikor egy marker ultrahangot bocsát ki, akkor a mikrofonok eltérő időintervallumban érzékelik a hangot annak függvényében, hogy milyen messze helyezkednek el a markertől. Három mikrofont használva a markerek pontos helyzetét (három dimenziós koordinátáit) meg lehet határozni. Általánosságban elmondható, hogy az ilyen rendszerek alacsony frekvencián működnek (50 Hz / marker). Ez a frekvencia érték tovább csökkenthető abban az esetben, ha növeljük a markerek számát, ám arra figyelni kell, hogy elkerüljük a markerek egyidejű jelküldését. Fontos továbbá az is, hogy ne legyen akadálya a hang terjedésének. A rendszer kis hatósugarából következően, rögzített helyen végzett mozgások elemzésére alkalmas, például a járás vizsgálata egy futópadon.
Inerciális mérőeszközök: A giroszkópok, gyorsulásmérők és bizonyos esetekben a magnetométerek kombinációja új megközelítésbe helyezi a mozgáselemzést. A gyorsulásmérő (accelerometer) szenzor számtalan helyen használatos, például az okostelefonokban, tabletekben ahol arra szolgál, hogy a készülékek érzékelni tudják a különböző mozgásokat, amelyekhez így automatikus feladatokat lehet párosítani (Dabnichki és Baca, 2014). A leggyakoribb felhasználási módja az, amikor a telefont forgatva a képernyő tájolási módja is ezzel szinkronban változik a fekvő és az álló képmegjelenítés között. A gyorsulásmérő valójában nem a fizikai gyorsulást mutatja meg, hanem a készülék térbeli mozgásáról ad információt. A gyorsulásmérő pozíció meghatározó értéke egy háromdimenziós vektorban ábrázolható. A háromdimenziós vektor X, Y, Z koordinátái -1- től +1 intervallumon belül vehetnek fel értéket. A három koordináta érték (x,y,z) azt mutatja meg, hogy például a készülék mennyire van megdöntve az alapértelmezett térbeli koordináta rendszerhez képest. A giroszkóp nagyon hasonló az előző részben tárgyalt gyorsulásmérő eszközhöz. Míg a gyorsulásmérő megmondja, hogy például a telefonunk milyen x,y,z pozícióban van, addig a giroszkóp arról tájékoztat, hogy ezt a pozíciót milyen gyorsan érte el a készülék. Tehát mozgás során a giroszkóp az X, Y, Z térbeli koordináta rendszerben megmondja, hogy az X, Y, Z tengelyeihez viszonyított elmozdulás sebessége mekkora. A kamerarendszerek segítségével képesek vagyunk komplex emberi mozgások elemzésére. Minél több kamerával dolgozunk, annál pontosabban tudjuk követni a mozgás, akár csapatjátékok esetében is.” (Balogh, 2016)