Miért lehet szükséges ezt a motivációt mérni?
Szinte minden ember szeret jó eredményeket elérni. Ha baráti társaságban valamilyen társasjátékot játszunk, akkor rendszerint örömmel tölt el minket a tudat, ha sikerül nyernünk.
Vannak emberek, akiket pusztán valamilyen feladat megoldása is nagy örömmel tölt el, például szívesen játszanak Rubik-kockával, és igyekeznek minél kevesebb idő alatt kirakni. Vannak olyan emberek is, akik feladatmegoldás közben szeretnek célokat kitűzni, ez sarkallja őket jobbnál jobb teljesítményekre. Megint mások pedig a versenyhelyzeteket imádják, szeretnek nyerni másokkal szemben, ezért teljesítményük versenyhelyzetekben rendszerint sokat javul.
Az emberek önmagukkal szemben támasztott jó teljesítmény iránti igénye munkahelyeken is fontos lehet. Egy olyan munkatárssal sokkal könnyebb dolgozni, könnyebb jobb teljesítményt elérni, akinek belső igénye van arra, hogy jó teljesítményt nyújtson.
Egy munkáltatónak hasznos információ lehet, hogyan tudja beosztottait minél magasabb teljesítményre sarkallni.
Az olyan beosztottak, akiket már maga a feladat is motivál, nem feltétlenül szükséges külső eszközökkel - például prémium - jobb teljesítményre bírni, mert az akár negatívan is hathat a teljesítményre. Például egy építészmérnök, aki nagyon szeret házakat tervezni, ha egy különleges megbízást kap, akkor igyekezni fog a lehető legjobb teljesítményt kihozni magából. Ennek oka az a belső igény, hogy minél nagyobb teljesítményt érjen el.
Az olyan beosztottak, akiket saját maguk által kitűzött célok motiválnak, arra törekednek, hogy ezeket a célokat elérjék. Ilyen helyzetekben nagyon fontos az is, hogy a személy tisztában legyen saját képességeivel és képességének megfelelő célokat tűzzön ki. Sem a túl könnyű, sem a túl nehéz célok nem kedvezőek (a túl könnyű célokat könnyen el lehet érni ezért nem hatnak serkentően, a túl nehezeket pedig szinte lehetetlen, ami elkedvetlenítheti a személyt). Például egy szalagmunkás, aki átlagosan óránként 10 alkatrészt szerel be és nincs tisztában a képességeivel, kitűzheti célul, hogy napi 8 alkatrészt fog beszerelni. Ebben az esetben rá kell jönnie, hogy ő ennél többre képes. Ha ugyanez a személy 20 alkatrész beszerelését tűzi ki célul, akkor sokáig próbálkozhat ezt elérni, de nem fog sikerülni - csak valami nagy szerencse folytán. Ám ha a személy ismeri a képességeit, akkor kitűzhet pl.11-et célul, és addig dolgozik keményen, amíg ezt el nem éri.
Ezekben az esetekben is saját magukat motiválják az emberek a nagyobb teljesítményre, ami hatalmas előnyt jelent a dolgozó elégedettsége, a termelés és a munkáltató szempontjából.
Vannak olyan emberek is, akik imádják összemérni erejüket, nagyon szeretnek versenyezni. Például egy gépészmérnök nagyon boldog lehet attól a tudattól, hogy esetleg az ő fejlesztési javaslatát fogja a vállalat megvalósítani, ezért keményen dolgozik a kidolgozásán és a megvalósításán, hogy az a többiekénél jobb legyen.
Mit jelent ez a teljesítménymotiváció összefoglalva?
A teljesítménymotiváció kifejezés arra utal, hogy a személy pusztán a feladat kedvéért, személyes célok elérése érdekében, esetleg vetélytárs által önmagát ösztönzi jobb teljesítmény elérésére.
Hogyan néz ki a teljesítménymotivációt vizsgáló teszt?
A tesztfelvétel és a teszteredmények, tesztpontszámok kiszámítása is számítógép segítségével történik.
A teszt több altesztből áll.
A teszt felvétele összesen kb. 25 percet vesz igénybe.